Egy diák az univerzum bűvöletében

Egy diák  az univerzum  bűvöletében

Tizenéves kora óta az égbolt és az univerzum bűvöletében él. A tudományág többszörös diákolimpikonja, már most kutató az MTA CSFK Csillagászati Intézetben. Kalup Csilla, az ELTE Fizikai Intézetének másodéves fizikushallgatója mesél.

Mi volt az első „csillagászélményed”?

Jászberényben nőttem fel, ahol a városi könyvtárnak van egy csillag­ dája. Egyszer elmentem egy csilla­gászati szakkörükre, és magával ragadott az a közeg.

Ezek szerint hamar meg­találtad, hogy mivel szeretnél foglalkozni?

A döntéseimben a ­középiskolai fizika­tanárom is meghatározó szerepet játszott. A csillagászat folyamatosan inspirál, állandóan keresem a további lehetőségét annak, hogy még mélyebb és szélesebb körű tudást szerezzek. Összességében habitus és kíváncsiság kérdése, hogy a bennünket körülvevő világ melyik szeletét hogyan akarjuk megismerni, engem ez a része ragadott magával.

Így beadtad a jelentkezésedet az ELTE fizika szakára.

Azt már középiskolásként tud tam, hogy a fizika érdekel, különösen a csillagászat és az asztrofizika. Ezekhez pedig a fizika alapszak a tökéletes lépcsőfok.

Megtaláltad a Fizikai Intézetben a számításaidat?

Meg kell hagyni, ez egy nagyon erős szak, de a jellemformáló kihívások mellett

nemzetközileg versenyképes tudást kapunk.

Nem kell külföldre mennem ahhoz, hogy megszerezzem ugyanazokat az ismereteket, amelyeket más, külföldi egyetemeken lehet kapni.

A hallgatók nagyon eltérő alapismeretekkel érkeznek az egyetemre. Ez nem probléma?

A tanárok igyekeznek elmondani azokat a főként matematikai alapokat, amelyek több iskolában nem voltak benne a tananyagban. ­Általános példa erre a deriválás és az integrálás. Másrészről a hallgatói közösség is nagyon összezár, és figyel egymásra. Ha valakinek segítségre van szüksége, biztosan lesz kihez fordulnia!

Vannak kifejezetten közösségépítő programjaitok?

A Mafihe, a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete (mafihe.hu) az ország minden fizikushallgatóját összefogja. Több programot is szerveznek, például cserediákprogramokat, CERN-látogatást, téli és nyári iskolákat vagy versenyeket. Emellett vannak a szakon fizikushallgatók által szervezett programok is. Az egyik ilyen programsorozat a Tea és Kex, ahol időnként tea és keksz mellett elbeszélgethetünk valamelyik tanárunkkal, hogy ­jobban megismerhessük. Ezenkívül van még fizikusfoci, társasjátékest, közös korcsolyázás vagy félévzáró bulik, így összességében minden félévben szerveződik mindenféle közös program.

Számítottál ilyen intenzív közösségi életre?

Hallottam, hogy nagyon jó itt a közösség, és ezt is tapasztalom. Viszont az időnk nagy részét a tanulás és a vizsgákra való készülés tölti ki, a jó közösség leginkább egymás ebben való támogatásában mutatkozik meg. Erre jó példa a FÓKA (Fizika Oktatás az Alapoktól), aminek a keretében felsőbb évesek tartanak igény szerint gyakorlóórákat egy-egy témából nehezebb vizsgák előtt alsóbb éveseknek.

Van lehetőséged hallgatóként kutatásban részt venni?

Ha hallgatóként megtetszik egy kutatási téma, akkor azonnal be lehet kapcsolódni bármilyen kutatásba, akár nemzetközi projektekbe is. Én a csillagászati kutatások miatt az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetbe jelentkeztem.

Könnyen összeegyeztethető a kutatás a tanulással?

Nem mindig könnyű, de nagyon motiváló. Az ELTE-n meghirdetett ösztöndíjpályázatokkal lehet támogatást kérni konferenciákra, workshopokra, nyári iskolákra vagy kutatóutakra, ezek az élmények mellett rendkívül hasznosak is.

Azon nem gondolkodtál, hogy hosszabb távon külföldön tanulj?

A mesterképzést az ELTE-n szeretném elvégezni. Ezután majd doktori képzésre szeretnék jelentkezni, aminél viszont inkább a kutatási téma lesz a meghatározó. Ha itthon nem annyira aktív az a terület, ami érdekel, vagy egy külföldi lehetőséget jobbnak látok, el tudom képzelni, hogy kimenjek.