Cserti József (Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)
![Cserti József (Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)](https://physics.elte.hu/media/9f/9f/9b450abea7ecc7400cc5764a8123b126ed7b56c32f440773653c69e64142/phys-csertijozsef-thumb.jpg?v202209270307)
2023. november 23. 15:00 - 16:00
ELTE Lágymányos Campus, Északi Tömb, 0.82-83 (Eötvös-terem)
2023. november 23. 15:00 - 16:00
ELTE Lágymányos Campus, Északi Tömb, 0.82-83 (Eötvös-terem)
A mágikus Eötvös-tényező – avagy hogyan mérte meg Eötvös Loránd a gravitációs állandót ingájával és ólomtégláival?
Az előadás kivonata: Gravitációs kutatásainak eredményeit összefoglaló 1896-os akadémiai előadásában és az azt közlő cikkben Eötvös Loránd más kísérletek mellett azt is leírta, hogyan határozta meg a gravitációs állandót két nagy tömegű test között elhelyezett torziós inga lengési idejének mérése alapján.
A cikkben közölt képletben szerepel egy furcsa szorzótényező (13,427), melynek levezetését sem Eötvös, sem a későbbi irodalom nem közli. A leírásból az sem derül ki, hogy a korábban használt gömbök helyett ez esetben miért a sokkal bonyolultabban kiszámolható gravitációs terű téglatest alakú ólomtömbökkel dolgozott.
Dávid Gyula kollégámmal e kérdéseknek jártunk utána, rekonstruálva a kísérlet tervezésekor követett gondolatmenetet. Úgy véljük, Eötvös legalább annyi kutatási időt fordított alapos elméleti számításokra és tervezett mérési apparátusa előzetes optimalizálására, mint a berendezés megépítésére és a tényleges mérésekre. A vizsgált eset cseppben a tengerként mutatja meg, hogy a 175 éve született Eötvös Loránd, az egyik legnagyobb magyar fizikus más kísérleteinél is ez valószínűleg a befektetett elméleti munka tette lehetővé a gyakran hihetetlennek tűnő mérési pontosság elérését.
- Az előadás az ELTE és az MTA közös rendezvénye, ezért kivételesen az előadás nyelve magyar.
- Szokásostól eltérő a helyszín is: Eötvös-terem (0.82-0.83)!