Diszlokációk kollektív tulajdonságai

Hosszú hatótávú kölcsönhatással rendelkező vonalszerű kristályhibák (diszlokációk) kollektív viselkedésének komplex térbeli és időbeli mintázatai.

A diszlokációk vonalszerű szerkezeti hibák, amelyek komplex hálózatot képeznek kristályos anyagokban. Az anyagokban a diszlokációk mozgása alapvetően befolyásolja mechanikai tulajdonságaikat. Analitikus és nagyskálájú numerikus számolásokkal az utóbbi években sikerült modern statisztikus fizikai módszerek alkalmazásával egy a rendszer leírására alkalmas kontinuum elméletet levezetnünk az egyedi diszlokációk elméletéből. Ez az elmélet a mikro és a mezoskálák direkt szisztematikus összekapcsolását jelenti. Közvetlenül illeszkedik a napjainkban sokat említett „multiscale modeling of materials” nagy kutatási trendbe. Ugyanakkor az elmélet jelen formájában nem tud számot adni a kísérletileg megfigyel véletlenszerű folyamatokról. Célunk az elmélet ebbe az irányba való kiterjesztése.

Kapcsolat: Groma István és Ispánovity Péter Dusán