Folytatódik az Atomoktól a csillagokig sorozat
Szeptember 14-én indul az Atomoktól a csillagokig sorozat 2017/18-as tanéve!
Hallottál-e már az axionokról? Tudod-e, hogy ezeknek az ismeretlen, feltételezett részecskéknek a tömegét az ELTE kutatói egy saját építésű szuperszámítógéppel számították ki 2016 novemberében? És gondolnád-e, hogy ezek a nagyon kis tömegű hipotetikus részecskék megmagyarázhatják a sötét anyag rejtélyét — amelyről az előző évek Atomcsill-előadásaiban oly sokat beszéltünk?
Hitted volna, hogy a holográfia nemcsak a szórakoztatóiparban, hanem a kozmológiában is megjelent? És tudod-e, hogy egyes tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egész Világegyetemünk egy nagyobb dimenziós, csak gravitációt tartalmazó Univerzum hologramja lehet? És elhiszed-e, hogy ezeket a szédítő perspektívákat középiskolások számára is érthető módon el lehet neked magyarázni? Mi mindenesetre megpróbáljuk...
Már tudod, milyen detektorokkal milyen részecskéket keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel — hiszen erről szólt az Atomcsill-sorozat nem egy előadása. De sejted-e, milyen gyorsítókról ábrándoznak ugyanezek a részecskefizikusok, amikor azt tervezgetik, hogy milyen — ma még fel sem tett — elméleti kérdéseket fognak megválaszolni a húsz év múlva elvégzendő kísérleteikkel, és hogy ehhez milyen eszközök, hány kilométeres és hány teraelektronvoltos szupergyorsítók kellenek? És gondoltál már arra, hogy ezeknek a húsz év múlva megépülő gyorsítóknak (amelyek mellett esetleg te magad is kísérleteket végezhetsz) a tervezése és a pénzügyi előkészítése már napjainkban megkezdődött?