MTA-ELTE "Lendület" Laboratóriumi Asztrokémia Kutatócsoport

KUTATÁSI TÉMA

Az MTA-ELTE "Lendület" Laboratóriumi Asztrokémia Kutatócsoportjában egy olyan műszer megépítését és fejlesztését tűztük ki célul, amely lehetővé teszi a csillagközi térben előforduló porszemcséket borító jégrétegek, illetve bolygók jeges felszínén zajló kémiai reakciók laboratóriumi szimulálását, és egyedülálló lehetőségeket biztosít más hasonló berendezésekhez képest. Az általunk tervezett és épített VIZSLA berendezés ultranagy vákuumot és rendkívül alacsony, akár 3 K-es hőmérsékletet biztosít, mely ideális a csillagközi környezet kémiai folyamatait szimulálókísérletekhez. A műszer elektronágyúval, H-lámpával, hangolható lézerforrással (213 nm – 2500 nm) és H-atom nyalábforrással van felszerelve, amelyek lehetővé teszik a kozmikus sugárzás, fotonok vagy H-atomok által kiváltott reakciók vizsgálatát. Két kriosztátot is beépítettünk, amelyek révén speciális deszorpciós-rekondenzációs vizsgálatokat, valamint a H-atomok által kiváltott reakciók érzékeny mérését tudjuk elvégezni egy különleges kvantumközegben, szilárd para-H2-ben. Az asztrofizikai analóg jegekben lezajló kémiai reakciókat és fizikai folyamatokat infravörös spektroszkópiával és kvadrupol tömegspektrométerrel követhetjük nyomon, továbbá laboratóriumi kísérleteinket kvantumkémiai számításokkal is alátámasztjuk. A műszerrel elsősorban a H2 molekula, valamint a csillagközi komplex szerves molekulák (iCOMs) keletkezési mechanizmusának vizsgálatát tűztük ki célul a sűrű molekulafelhőkre jellemző körülmények között, továbbá tanulmányozni kívánjuk a külső Naprendszer jeges objektumainak kémiai folyamatait is.

EREDMÉNYEK

Az új műszer segítségével olyan kérdésekre is választ kaptunk, mint például miért marad közel állandó bizonyos molekulák aránya a csillagközi térben. Kutatásaink során kimutattuk, hogy akár kisméretű molekulák is katalizálhatják a hidrogénmolekulák keletkezését a csillagközi térben. Vizsgáltuk továbbá, hogy miként keletkezhetnek a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen aminosavak kismolekulákból kiindulva, a sötét molekulafelhőkre jellemző sugárzásmentes környezetben és alacsony hőmérsékleten, illetve azt hogy hogyan alakulhatnak ki összetettebb aminosavak a legkisebb aminosavból, a glicinből, illetve más kismolekulákból hidrogénatomok jelenlétében. Kimutattuk, hogy a csillagközi térben már azonosított molekulákból olyan reaktív gyökök képződhetnek, amelyekből nagyobb cukormolekulák is létrejöhetnek. Kutatócsoportunk planetáris jegeket is tanulmányozott, különös tekintettel a Naprendszer külső kisbolygóira és a Jupiter holdjaira jellemző jégrétegek sugárzások hatására bekövetkező kémiai átalakulásaira. Mindezek a felfedezések mélyebb betekintést nyújtanak a csillagközi tér kémiai folyamataiba, és közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük az élethez elengedhetetlen biomolekulák csillagközi keletkezésének mechanizmusát.

TAGOK

	Tarczay György egyetemi tanár ELTE honlap
	Szalay Péter egyetemi tanár (társult tag)
	Góbi Sándor tudományos munkatárs
	Tajti Attila tudományos munkatárs (társult tag)
	Bazsó Gábor tudományos munkatárs @ HUN-REN Wigner (társult tag)
	Anita Schneiker pre-doktor
	Jelenfi Dávid pre-doktor (társult tag)
	Keresztes Barbara PhD hallgató
	Kiss Tamás kémia MSc hallgató
	Sajósi Benedek kémia BSc hallgató
	Fejes Bence fizika BSc hallgató

KORÁBBI TAGOK 

	Csonka István tudományos munkatárs
	Gopi Ragupathy tudományos munkatárs
	Basheer Aazaad posztdoktori kutató
	Pavel Zasimov posztdoktori kutató
	Anastasia Volosatova posztdoktori kutató

ELÉRHETŐSÉGEK

A csoport honlapja: