Az APS (American Physical Society) szeptember 17-i levele értelmében, az APS 2020-ban átnyújtandó Lars Onsager Díját Vicsek Tamásnak, az ELTE emeritus professzorának, az MTA rendes tagjának ítélte oda (két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt). Indoklásként az APS a következőket írja:

„Azokért az alapvető kutatási eredményekért, amely a csoportos mozgás elméletének létrehozásán keresztül az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését megalapozta és ezen keresztül megmutatta a statisztikus fizika centrális szerepét az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.

A díj a statisztikus fizikusok között nagy megbecsülésnek örvendő Lars Onsager (Nobel díj, 1968) nevét viseli, akinek életművéből kimagaslik a fázisátmenetek alapvető modelljének egzakt megoldása. A díjat 1995 óta évente ítélik oda kiemelkő jelentőségű eredményekért, elsősorban az elméleti statisztikus fizika területén. A díj rangját jól tükrözi a díjazottak névsora, akik mind korunk statisztikus fizikájának prominens egyéniségei (L. P. Kadanoff, B. I. Halperin, D. J. Thouless, J. Cardy, A. M. Polyakov, G. Parisi, R. J. Baxter, ...). 

A statisztikus fizikusok mindig is egy kicsit „kilógtak” a többi fizikus terület művelői közül, mert a vonatkozó elméletek lényege a részecskék hasonlóságán alapult, tehát elvben nemcsak molekulákra, hanem sok más objektumra is érvényes kellett, hogy legyen. Ezen az úton történt az 1990-es évek közepén egy nagy lépés, amikor Vicsek Tamás azt kezdeményezte, hogy a statisztikus mechanika módszereit ki kellene terjeszteni élő szervezetekből (mint egységekből) álló csoportokra is. Az élet egyik meghatározó tulajdonsága, hogy az egyedek folyamatosan kölcsönhatnak nemcsak egymással, hanem a környezetükkel is, és ezért képesek (és folyamatosan meg is valósítják) arra is, hogy meghatározott, nem csupán véletlenszerű irányokban mozogjanak. Ha azt preferálják, hogy a szomszédjaikkal együtt mozogjanak, létrejön a kollektív mozgás, és ennek során – a külső zavaró körülmények hatására) – számos érdekes, a folyadék-kristály átalakulással egyfelől analóg, másfelől sokkal gazdagabb átalakulások sora.

Az alapmodell megszületését először elméletek (egyenletek és megoldásuk) követték (ebben jártak élen  díjazott kollégák), majd sorra valósultak meg az újfajta megközelítést alátámasztó kísérletek. Létrejött az együtt mozgó élőlények leírását célzó tudományág. Vicsek Tamás a Google Scolar adata szerint a kollektív viselkedést kutató tudósok közül a világon a legtöbbet hivatkozott kutató. A hazánkban folyó statisztikus fizikai kutatások a világban széles körben elismertek, nagyrészt néhány kiemelkedő tudós-elődünk által teremtett tudományos iskola következtében.