Fizikusképzés az ELTE Fizikai Intézetében

Fizikusképzés az ELTE Fizikai Intézetében

Mire jó a fizika szak, milyenek a fizikushallgatók?

„Alapszintű fizikai ismereteik, általános műveltségük, korszerű természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására”

– a kék színnel kiemelt kérdésre ezt a választ olvashatod a felvi.hu-n. Egy precízebb válasz pedig a következő: a fizika szakon megtanulod, hogy a bonyolult jelenségek mögött is meglásd az egyszerű, lényegi összefüggéseket és törvényszerűségeket. Ha ez sikerült, teljes mértékben bízhatsz abban, hogy a törvényszerűség holnap is érvényes lesz – mondja Derényi Imre, az ELTE TTK Fizikai Intézet oktatási igazgatóhelyettese. A fizika szakon végzetteket nemcsak a kutatóintézetekben, egyetemeken várják, hanem például a pénzügyekkel, informatikával, távközléssel, mérnöki vagy orvos-tudományokkal foglalkozó cégek is szívesen alkalmazzák őket.

„Nem ismerünk munka nélküli fizikusokat”

– teszi hozzá Derényi Imre. A fizika szakon kapott tudás egyetemes, így kiváló útlevél a világba.

FIZIKA SZAK ELTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKAI INTÉZET

  • Alapképzés: 6 félév
  • Mesterképzés: 4 félév
  • Kapacitás: minimum 15, maximum 105 fő
  • Állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul
  • Önköltség (félév): alapképzésben 300 ezer, mesterképzésben 400 ezer Ft / félév

A sokoldalú és sokrétű alapszak

A fizika felsőfokú oktatásának országosan kiemelkedő, hosszú időre visszanyúló hagyománya van az ELTE Természettudományi Karán. Korábban az ELTE-n külön szakokon képeztek fizikusokat, informatikus fizikusokat, geofizikusokat, fizikatanárokat, csillagászokat és meteorológusokat. Az úgynevezett bolognai reformfolyamat nyomán a fent felsorolt szakokkal már csak a képzés második szintjén, a mesterképzésben találkozol, a fizika alapszak pedig egységes kiindulópontot ad hozzájuk. Az ELTE TTK fizika alapképzésén ráadásul olyan szellemben folyik az oktatás, hogy ha valaki három év után úgy dönt, kilép a képzésből, és irányt vált, az ő számára is biztosítja az érvényesülést. Az ELTE TTK fizika alapszak legfőbb jellegzetessége, hogy

SOKOLDALÚ ÉS SOKRÉTŰ KÉPZÉSRŐL VAN SZÓ,

vagyis idegen szóval egyszerre diverzifikált és differenciált. A sokoldalúság abban mutatkozik meg, hogy a harmadik félévvel kezdődően érdeklődési területed szerint választhatsz specializációt az alábbiak közül:

  • fizikus
  • informatikus fizikus
  • biofizikus
  • csillagász
  • geofizikus
  • meteorológus.

A képzés közös, kötelező részét az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag tantárgyai alkotják. Ezek az ismeretek teszik lehetővé, hogy kellően képzett legyél matematikából, természettudományokból, és rendelkezz a kellő elektronikai és informatikai tudással a szakmai törzsanyag elsajátításához. Így például az első és a második félévben találkozol a kalkulussal, a differenciálegyenletekkel, a vektorszámítással, a fizika matematikai módszereivel, a valószínűségszámítással és a statisztikával, de informatikával is foglalkozol majd. Érdemes figyelembe venned, hogy szükség esetén felzárkóztató tárgyakat is elvégezhetsz!

  • Neve? Fizika (physics) alapképzési szak.
  • Milyen végzettségi szintet szerzek? Alapfokozatot (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc).
  • Ez hogyan szerepel majd az oklevélben? Szakképzettség: fizikus (physicist).
  • Mi a szak irányultsága? 60-70%-ban elméletorientált, 30-40%-ban pedig kísérleti és számítógépes fizikai képzés.
  • Mennyi kredit szükséges az alapfokozathoz? 180; ebből 10 kreditet ér a szakdolgozat, és legalább 9 kredit rendelhető a szabadon választható tantárgyakhoz.
  • Nyelvvizsga szükséges hozzá? Igen, a BSc-fokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

A szakmai törzsanyag tantárgyai a fizika legfontosabb területeit mutatják be, mégpedig jelenségközpontúan.  Egyrészt itt szerepelnek a hagyományos bevezető tárgyak, mint amilyen a mechanika, az elektromágnesesség vagy a termodinamika – másrészt a modern fizikát és alkalmazásait bemutató tárgyak, mint a kvantumfizika, a magfizika, a kondenzált anyagok fizikája, az optika vagy a relativitáselmélet. Mivel nincs fizikus kísérletek nélkül, az alapvető fizikai mérési készségeket és magát a kísérletező szemléletet a fizikai laboratóriumi gyakorlatokon sajátíthatod el. A laborokon a diákok például Raspberry Pi vezérlést használva végzik alapméréseiket, később pedig olyan érdekes fizikai jelenségekkel és berendezésekkel találkoznak, mint a pozitronemissziós tomográfia, a holográfia, a pásztázó elektronmikroszkóp vagy éppen a kvantumradír. Megismered az adatok feldolgozásának és a mérési eredmények kiértékelésének módszereit, végül pedig függvény illesztéssel, képfeldolgozással és laborjegyzőkönyvírással is foglalkozol – hiszen nincs kísérlet dokumentáció nélkül. A laborokon kis csoportos munkavégzés folyik, a diákok önállóan végzik a méréseket.

Specializációtól függően az ötödik–hatodik félévben már olyan témakörök következnek, mint a részecskefizika, a molekulafizika, az asztrofizika, a biofizika, az anyagtudomány, a komplex rendszerek, a geofizika, a meteorológia. Az ELTE TTK fizika alapszak másik fontos jellegzetessége a sokrétűség. Ez abban nyilvánul meg, hogy érdeklődésednek megfelelően számos tárgyat végezhetsz normál- vagy emelt szinten. A rugalmasság pedig abban, hogy ha az egyik szint valamiért nem megfelelő, könnyen válthatsz a másikra (a normálról emeltre, és fordítva).

TÁVOLABBI KILÁTÁSOK

A fizika szak nem ér véget a BSc-fokozat megszerzésével. Az ELTE TTK Fizikai Intézetében 5 kétéves mesterképzési (MSc) szakra jelentkezhetsz: fizikus, geofizikus, csillagász, meteorológus, anyagtudomány. A fizikus mesterin belül ezek közül választhatsz: kutatófizikus, biofizikus, környezetfizikus, tudományos adatanalitika és modellezés (ez utóbbi többek között napjaink „forró” témájával, az óriási adathalmazokon végzett kutatásokkal, a big datával foglalkozik). A képzés harmadik szintje az intézetben a négyéves doktori iskola (PhD-fokozat).

  • A fizika változatos. A fizikus bármivel találkozhat a munkája során, a „barkácsolástól” a legelvontabb matematikai modellalkotásig.
  • A fizika ötleteket vár a művelőjétől.
  • A fizika egzakt és ellenőrizhető.
  • A fizika rengeteg jelenséggel foglalkozik a legapróbb részecskéktől az univerzumig.
  • Fizikát művelni és tanítani egyaránt izgalmas dolog.