Csillagászok paradicsoma – űrprojektek közösen az Akadémiával

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete a legnagyobb a szakmában: a hazai mintegy száz csillagásznak több mint a fele ­dolgozik itt. Kiss László akadémikus, az intézet igazgatója tárt karokkal várja az egyetemistákat, akik nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a csillagászatban, a nemzetközi élvonalba tartozó űrprojektekbe kapcsolódhatnak be, de akár részmunkát is vállalhatnak egy jó ösztöndíjnak megfelelő fizetésért.

Milyen a kapcsolatuk az ELTE-vel, azon belül a Fizikai Intézettel?

Az egyetemi partnereink közül az ELTE TTK Fizikai Intézete kiemelkedő szerepet játszik. Kutatóink részt vesznek a fizikus-mesterképzésben, az intézet asztrofizika moduljának oktatási munkájában: órákat adnak, vizsgáztatnak. Témavezetést is vállalnak, az alapszakos diplomamunkáktól a doktori disszertációkig – ha az ELTE Csillagászati Tanszékének csillagász szakos hallgatóit is számolom, akkor több tucat hallgatóval van ilyen jellegű kapcsolatunk.

Tartanak-e gyakorlatokat a hallgatóknak?

Minden évben kihelyezett asztro­fizikai laborgyakorlatokat tartunk a fizikus- és csillagász-mesterképzés­ben részt vevő hallgatóknak, vagy a Piszkéstetői Obszervatóriumban, Magyarország legnagyobb távcsövei­nél, vagy itt, a Csillagászati Intézet normafai telephelyén.

Állítólag már hallgatók is ­vállalhatnak munkát az MTA Csillagászati Intézetében.

Így van, az intézeti demonstrátori rendszer keretében, amelyet 2017 januárjában indítottunk. Ez arról szól, hogy gyakornokként alkalmazunk részmunkaidőben egyetemistákat, fizikus és csillagász szakos hallga tókat.

Mit kell csinálniuk a diákoknak?

A részmunkaidős foglalkoztatásért azt várjuk tőlük, hogy hetente egy napot töltsenek és dolgozzanak az intézetben. Ezenkívül havonta egyszer egy hosszú hétvégét töltsenek fent, Piszkéstetőn észlelési asszisztensként. Mindezek során sok gyakorlati tapasztalatot szereznek, például megtanulják az optikai távcsövek és detektorok használatát. Intézetvezetőként is nagyon fontos feladatunknak tekintem, hogy ilyen módon is támogassuk az egyetemeken zajló kutatóképzést.

Mennyien vannak most a demonstrátorok, és hogyan díjazzák őket?

2017-ben 5-en kezdték, most már 12-en vannak, köztük 9 lány – például az a Kalup Csilla, aki már az ELTE Fizikai Intézetének alapszakos hallgatójaként szakcikkek írásában vett részt. [F Interjú Kalup Csillával, BB 10. oldal] A díjazásuk szerintem korrekt, gyakorlatilag egy jó ösztöndíjnak felel meg.

Milyen a tudományos együttműködésük az ELTE TTK Fizikai Intézetével?

Nagyon erős, ez az együttműkö­désünk másik fontos területe. A számos futó projektből hadd említsek meg egy most aktuális programot: most adtunk be közösen egy olyan pályázatot, amelynek megvalósulása esetén egy magyar űreszközt és űrműszer-prototípust építhetnénk. Ez egy gammasugárzás-­detektor, amellyel az univerzum legnagyobb energiájú eseményeit figyelhetnénk meg. Ez egy nemzet­közi projekt lenne, de magyar domi­nanciával, az ELTE TTK Fizikai Intézet és az MTA CSFK Csillagászati Intézet vezetésével, Werner ­Norbert, Pál András, Frei Zsolt és az én nevem alatt.

Ez a projekt a nemzetközi mezőnyben is versenyképes?

Igen, a távlati cél egy olyan műholdflotta kiépítése, amellyel a 2030-as évek elejéig az élvonalban lehetnénk a gamma-csillagászatban.

A fizikus-, illetve csillagász­hallgatók akár ebbe a programba is be­kapcsolódhat nának?

Nemhogy bekapcsolódhatnak, hanem egyenesen várjuk majd őket, ha elindul a program. Az űrprojektek jellemzően hosszú ideig tartanak, és sok olyan részfeladatot kell megoldani bennük, amelyekben már egyetemisták is teljes szerepet ­tudnak vállalni. Mialatt végigmennek az egyetemi oktatáson, megszerzik a diplomájukat, doktori fokoza­tukat, ők maguk válhatnak a projekt vezetőivé.

Negyvenévesen lett akadémikus, ma is a testület egyik legfiatalabb tagja. Mi az a ­gondolat, amit mindenképpen szeretne megosztani a fizika iránt érdeklődő diákokkal?

A fizika tanulása – amellett, hogy megismerjük a természet valódi szépségeit és működését – óhatat­lanul együtt jár a problémák megoldására törekvő gondolkodás kialakulásával.

Egy jó fizikus a jég hátán is megél,

az egyetemi-­akadémiai szférán túl az élet bármely területén megálljuk helyünket a fizikusként összeszedett tapasz­talatokkal.