Számítógépes játékok másként – képalkotó fizikusok
Hogyan lesz egy elméleti kutatóból egy orvosi műszereket gyártó cég kutatás-fejlesztési vezetője? Erről is beszélt Major Péter, a Mediso Kft. fejlesztési igazgatóhelyettese.
Több olyan álláshirdetést láttam, amelyben a cége fizikus munkatársat keresett. Miben más vagy akár miben jobb egy fizikus, mint mások?
Úgy gondolom, a tanulási képességeiben. Azok ugyanis jellemzően nagyon jók a fizikusok esetében.
Ez mit jelent?
Aki relativisztikus kvantummechanikát vagy egyéb bonyolult dolgokat megtanul, képessé válik rá, hogy komplex műszereket megértsen és modellezzen. Az orvosi műszerek, amelyekkel mi is foglalkozunk, tulaj donképpen komplex mérőberendezések korszerű detektorokkal.
Mivel foglalkoznak önöknél a fizikusok?
Az általunk fejlesztett orvosi berendezések működését nagyon jól meg kell tanulni. Matematikai modellre van szükség ahhoz, hogy a műszerek által adott kép a lehető legpontosabb legyen. A fizika tulajdonképpen nem más, mint egy modellalkotási módszer. Arra keres választ, hogy milyen matematika lesz a legalkalmasabb a valóság megragadására és leírására. A fizikusok ebben jók.
Jellemzően milyen munkatapasztalattal érkeznek önökhöz szakemberek?
Ha beindul nálunk egy fejlesztési irány, akkor az első néhány fizikus általában PhD-vel rendelkező, önálló kutató. Egy tízfős csoportban azonban akár már végzős mesterszakosoknak is van helye.
Miért lehet izgalmas egy fiatal számára az orvosi fizika?
Ez egy nagyon gyorsan fejlődő terület. Amilyen eljárásokkal manapság képet alkotunk, azok két évtizede még elképzelhetetlenek voltak. A vizsgálati idő is lerövidült. Tíz-húsz éve egy betegvizsgálat, mondjuk, 40 percig tartott, ez az idő mára a felére csökkent. Olyan számítási kapacitása van a számítógépeknek, amelynek révén sokkal kevesebb adatból tudnak megoldani korábban reménytelennek tűnő feladatokat. Érdekes, hogy részben a számítógépes játékoknak köszönhetően fejlődött a képi megjelenítés.
Az ön érdeklődése hogyan kanyarodott ebbe az irányba?
Tulajdonképpen véletlenül. Az ELTE fizikus szakán végeztem. Fiatal családosként – elsőéves voltam, amikor megszületett a fiam – nem volt könnyű az apai feladatokat a tanulmányokkal összehangolni, de remek tanáraim voltak. Akkoriban a szilárdtest-fizika érdekelt.
Kutatói ambíciói voltak?
Igen. Az volt az elképzelésem, hogy valamilyen sok számolással járó, elméleti fizikai témával fogok foglalkozni. Azután az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetébe kerültem. Ott olyan feladatokkal lehetett bíbelődni, amelyekben sajátos módon tudtam egyesíteni a fizika iránti érdeklődésemet a bicikliszerelési hobbimmal. Közben pedig nagyon nagy tapasztalatú emberektől lehetett
első kézből ellesni a kísérleti fizika csínját-bínját.
Nagyon élveztem ezt a fajta barkácsolást.
Szemléletformáló időszak volt?
Igen. Ilyen környezetben jön rá az ember, hogy mennyi mindent meg lehet oldani, hogy a kísérleti munkához mennyi apró, egyszerűnek tűnő, de fantasztikus ötlet kell.
Most kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Hogyan került a Medisóhoz?
Megláttam a cég hirdetését, amelyben pozitronemissziós tomográfhoz kerestek fizikust. Akkoriban pozitronannihilációs élettartamméréssel foglalkoztam, úgy döntöttem, hogy megpróbálom.
Mi volt a feladata?
Részt kellett venni egy pozitronemissziós tomográf létrehozásában egy pályázat keretében. Nem volt hibátlan PET-készülék, de arra jó volt, hogy megszülessen az a technológia, amelyen az összes piacvezető PET-berendezésünk alapul.
Melyek azok a kompetenciák, amelyeket fizikushallgatóként, majd kutatóként megszerzett, és a jelenlegi pozíciójában hasznosítani tud?
Matematikai készségek, programozói affinitás, angol nyelvtudás, érdeklődés és nem utolsósorban kudarctűrő képesség. Sokszor kell nekifutni egy-egy problémának ahhoz, hogy a megfelelő megoldást megtaláljuk.
Ez kellően izgalmassá is teszi a munkát, nem?
De igen. Az pedig további különlegességet ad neki, hogy sok különböző kvalitású emberrel, mérnökökkel, matematikusokkal, informatikusokkal működhetek együtt. Nálunk mindig komplex csapatok dolgoznak egy adott cél érdekében.