Miért legyen ma valaki fizikus?

Miért legyen ma valaki fizikus?

Európa legjobb fizikai intézetei közé tartozunk

Miközben a fizika legmodernebb és legizgalmasabb területeivel foglalkoznak az itt tanuló diákok, olyan készségeket sajátítanak el, amelyek birtokában válogathatnak a jobbnál jobb állásajánlatok közül, a pályán kívül is. Az ELTE TTK Fizikai Intézet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő hely a matematika és fizika tanulására, ráadásul a külföldi intézetekhez képest szinte semmibe nem kerül – mondja Frei Zsolt, az intézet igazgatója.

Miért legyen ma valaki fizikus?

A világon az egyik legizgalmasabb és legszebb feladat a természet kutatása, működésének megértése. A kutatás egy életre szóló élmény, egy életre szóló kihívás és izgalom. Ugyanakkor a hallgatóink olyan nyitottságot, problémamegoldó készséget is elsajátítanak, amely az élet bármely területén nagyon jól hasznosítható. Az itt végzettek között kiváló, a nemzetközi élvonalban dolgozó fizikusokat találunk, de olyan cégvezetőt is, aki egy patinás Wall Street-i befektetési bank budapesti matematikai modellező csoportját vezeti, vagy például olyan, ma már az USA-ban élő vállalkozót, aki az amerikai légierőnek szállít folyadékkristály-kijelzős sisakokat.

Tehát meg is lehet élni fizikusi diplomával?

Természetesen. Aki nemzetközi szinten is sikeres kutatómunkát végez, az már nagyon jól keres a komoly pályázati pénzeknek köszönhetően. De a fizikusok rendkívül keresettek az iparban és a gazdaság más területein is, például a pénzügyi szektorban. A mai munkaerőhiányos környezetben a nálunk végzettek 100%-a el tud helyezkedni külföldön vagy itthon, jobbnál jobb ajánlatok közül válogatva.

Miért éppen az ELTE TTK Fizikai Intézetébe jöjjenek azok, akik fizikát akarnak tanulni?

Az összes magyar intézet közül itt a legszélesebb a választéka azoknak a területeknek, amelyeket oktatunk és kutatunk. A fizika legmodernebb, legizgalmasabb területeivel foglalkozunk: a gravitációs hullámok kutatásától a részecske- és biofizikán keresztül az asztrofizikáig, a nanotechnológiáig és a kvantumszámítógépekig mindent lefedünk, ami ma érdekes a fizikában. Körülbelül száz oktatónkkal és kutatónkkal, valamint diákjainkkal nagyon sok nemzetközi együttműködésben veszünk részt.

Vagyis a diákok is részt vehetnek ezekben a kutatásokban?

Igen, erre már az alapképzésben van lehetőség, a mesterszakon pedig egyenesen elvárás. Az intézetünk egyre rangosabb szellemi műhely: három MTA-ELTE kutatócsoportunk, hat Lendület-csoportunk és eddig négy ERC-kutatócsoportunk van, több diák pedig már külföldön is végez kutatómunkát.

Nehéz ide bejutni? Mit kell ehhez tanulni?

Természetesen matematikát és fizikát. Annak is ajánljuk a fizika alapszakot, aki általában érdeklődik a természettudományok iránt, de még nem tudja pontosan, mivel szeretne foglalkozni. A fizika ugyanis mindennek az alapja. Egyelőre még nem túl nehéz bejutni hozzánk, de ahogy egyre jobb diákok jönnek, ez úgy fog majd változni. Egyre több a lány és a külföldi diák. Hosszú távon azt szeretnénk elérni, hogy a diákok fele külföldi legyen. Mennyien mennek a végzettek közül külföldre? A mesterszakosok körülbelül egyharmada kezdi külföldön a doktori iskolát.

Milyen az intézet nemzetközi rangja?

A világon körülbelül 1100 olyan fizikai intézet van, amelyet rangsorolnak, ez már egy válogatott társaság. Ebben mi a 100–200. hely között vagyunk, közel a felső 10%-hoz, és öt éven belül a legjobb 100 közé akarunk kerülni. Bátran mondhatom, hogy Európán belül nem érdemes azért külföldön tanulni, mert ott jobb lenne a képzés. Az ELTE TTK Fizikai Intézet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő hely a matematika és fizika tanulására. Ráadásul a külföldi intézetekhez képest jelentősen olcsóbb, mert például nincs tandíj.

Van lehetőség arra, hogy a középiskolások meglátogassák az intézetet?

Kialakítottuk egy olyan tanösvényt, ami kifejezetten erre a célra szolgál. Péntekenként fogadjuk a középiskolás csoportokat, és több kutatóhelyet, laboratóriumot is megmutatunk működés közben. A diákok kérdezhetnek az itt dolgozó kutatóktól, oktatóktól, és szemmel láthatóan élvezik, amikor például a tornádótölcsér kialakulását szimuláljuk. Itt valóban közel kerülnek a fizikához, a természet működésének megértéséhez. Leendő diákjainkat is szeretettel várjuk a tanösvényen!