Tanárképzés az ELTE Fizikai Intézetben
A középiskolák már a hallgatókkal is szerződnének
A tanári, különösen a fizikatanári pálya az utóbbi évtizedekben nem számított slágerszakmának. Pedig (vagy éppen ezért) mára az iskolák kapkodnak a végzős tanárokért, akik az egyetemen nemcsak átfogó képet kaphatnak a fizika egészéről, de a tudás átadásában kulcsszerepet játszó tudománykommunikátorokká is válhatnak.
Gyakran hallani, hogy a tanári hivatás veszített vonzerejéből. Mi csábíthatja a középiskolás diákokat a fizikatanári szakma felé?
A kutató manapság csak a szakterülete kis szeletét látja, a tudomány rendkívüli módon specializálódott. Ezzel szemben a tanárnak megvan az a kiváltsága, hogy a teljes fizikai tudományról alkothat képet. Enciklopédista tudással kell rendelkeznie, például minden évben meg kell értetnie a diákokkal, hogy épp miért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. Aki tehát a nagy összefüggések átlátását tartja a tudás elsődleges fokmérőjének, és fontosnak tartja e tudás átadását is, annak érdemes tanárrá válnia. A tanárok a legfontosabb tudománykommuni kátorok. Ez a fizikus kutatói képzésnek nem része, de a tanárok készségei közül talán ez a legfontosabb. Hiszen a tanár a híd a tudomány és a társadalom között. Meg kell találnia a lényeget a legnehezebben elmagyarázható fizikai jelenségekben, törvényszerűségekben is, és azt úgy kell megtanítania a diákoknak, hogy megértsék, és közben ne sérüljön az átadott tudás pontossága.
Sok diák arról sincs meggyőződve, hogy a fizikai tananyagnak haszna lenne a mindennapi életben. Pedig vélhetően ez lenne az első lépés afelé, hogy hivatásukul válasszák a fizikát.
Rengeteg olyan helyzet adódik nap mint nap, amikor a fizikai tudás segíthet megérteni a minket körülvevő világot és ezáltal leküzdeni félelmeinket. Ha az ember valamit megért, barátságosabbnak látja a világot. Ha pedig kihívásnak tekinti azt, hogy e jelenségeket megértesse társaival is, akkor ő a tanári pályára hivatott.
Korábban, amikor az úgynevezett bolognai rendszert alkalmazták a tanárképzésre is, voltak évek, amikor alig végzett természettudományos tanár az országban. Ez mára megváltozott?
2012-től vezették be a ma is érvényes osztatlan tanárképzést. Ez azt jelenti, hogy a felvételizők már eleve kétszakos tanárnak jelentkeznek az egyetemre, és végig kiegyensúlyozott hangsúllyal tanulják a két szakot (például a fizikát és a matematikát). Így évente körülbelül harminc fizika tanár szakos hallgató diplomázik nálunk. Közöttük vannak általános iskolai és középiskolai tanárok is. Előbbiek négy, utóbbiak öt év egyetem után töltenek el egy tanévet rezidensként az iskolákban. Mivel ma már az általános iskolai tanárokat is az egyetemen képezzük, felértékelődött e szakma. Akár 16-17 éves korú diákokat is taníthatnak, csak érettségire nem készíthetik fel tanulóikat. A képzés során hallgatóink fokozatosan ismerkednek meg a tanári tevékenységgel. Először csak bejárnak néhány középiskolai órára, később már kisebb oktatási feladatokat is kapnak, negyed- és ötödévben többhetes tanítási gyakorlatokon vesznek részt, majd végül egy éven keresztül rezidensként tanítanak.
A pályaválasztás előtt azt is mérlegelnie érdemes a diáknak, hogy mennyire keresett az adott szakma a munkaerőpiacon. Könnyen elhelyezkednek manapság a végzett fizikatanárok, egyáltalán szándékoznak iskolában tanítani?
Mindkét kérdésre határozott igen a válasz. A tanári szakra jelentkezőknek alkalmassági elbeszélgetést tartunk, ahol felmérjük a motivációikat. Sok ilyen beszélgetésen benn voltam, és kifejezetten élvezetes volt hallgatni, ahogy a jelentkezők arról vallottak, hogy ők tényleg hivatásul választják a tanítást. Sokan elmesélik, hogyan tanították kis testvérüket, a legmeglepőbb pedig az volt, aki elmondta, hogy neki olyan rossz tanára volt, hogy megfogadta magában, hogy lehet ezt sokkal jobban is csinálni. Rendszeresen jelentkeznek nálunk iskolák, hogy szívesen szerződést kötnének már ötödévben is a hallgatókkal, csak menjenek hozzájuk tanítani. Emellett meg lehet pályázni a Klebelsberg-ösztöndíjat, ha valaki vállalja, hogy az ország egy adott településén (akár Budapesten is) fog tanítani. A fizikatanároknak tehát ma egyértelműen könnyű elhelyezkedniük. Vonzó lehet a tanárokhagyományos társadalmi szerepvállalása is. Tanárképzés nálunk immár 120 éve folyik, s már az első időkben olyan matematika–fizika tanárok végeztek itt, mint Öveges professzor, Vermes Miklós vagy Ottlik Géza, az Iskola a határon című regény írója.