Záróvizsga információk
Fizika BSc záróvizsga információk
Záróvizsga tartalma: két részből áll: a szakdolgozat védéséből és egy szakmai vizsgából. A vizsga átlagosan bő fél óra hosszat tart felkészüléssel.
Szakmai vizsga tartalma: A szakmai vizsga tematikája az alapszak fizika törzsanyagának témaköreit tartalmazza. E témaköröket a szak tantervének a specializációválasztástól függetlenül mindenki számára kötelező fizika tantárgyai dolgozzák fel.
Záróvizsga időpontjai és helyszínei: A záróvizsgákra az alábbi táblázatoknak megfelelően kerül sor három vizsgabizottságban a Lágymányosi Kampusz Északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/A.). A záróvizsgára jelentkezett hallgatók beosztását a Tanulmányi Hivatal végzi.
Záróvizsga-bizottságok
| elnök: | Kovács Tamás György, egyetemi tanár |
| tagok: | Horváth Ákos, egyetemi docens |
| Szép Zsolt (TKI), tudományos főmunkatárs (külső tag) | |
| pótelnök: | Nógrádi Dániel, egyetemi tanár (pótelnök, póttag) |
| póttagok: | Széchenyi Gábor, adjunktus (póttag) |
| Varga Dezső (Wigner FK), tudományos főmunkatárs (külső póttag) | |
| időpont, hely: |
| elnök: | Papp Gábor, egyetemi tanár |
| tagok: | Vincze Miklós, adjunktus |
| Herein Mátyás (TKI), tudományos főmunkatárs (külső tag) | |
| pótelnök: | Derényi Imre, egyetemi tanár (pótelnök, póttag) |
| póttagok: | Bene Gyula, egyetemi docens (póttag) |
| Börzsönyi Tamás (Wigner FK), tudományos tanácsadó (külső póttag) | |
| időpont, hely: | 2025. jan. 6. (H) 10:30, 3.74 (keresztféléves felvételizőknek) 2025. jan. 28. (K) 10:00, 3.74 |
| elnök: | Bántay Péter, egyetemi tanár |
| tagok: | Rakyta Péter, adjunktus |
| Bajnok Zoltán (Wigner FK), tudományos tanácsadó (külső tag) | |
| pótelnök: | Révész Ádám, egyetemi docens (pótelnök, póttag) |
| póttagok: | Cynolter Gábor (TKI), tudományos főmunkatárs (külső póttag) |
| Vancsó Péter (MFA EK), tudományos főmunkatárs (külső póttag) | |
| időpont, hely: | 2025. jan. 30. (Cs) 9:00, 3.67 |
Fizika BSc záróvizsga tételek
- A klasszikus mechanika alapjai
Kinematikai alapfogalmak, mozgás leírása különböző koordináta-rendszerekben. Newton-törvények, mozgásegyenlet, tehetetlen és súlyos tömeg. Gyorsuló koordináta-rendszerek (jelenségek a forgó Földön). Munkatétel. Pontrendszerek. Merev testek: egyensúly feltétele, tehetetlenségi tenzor, pörgettyűk. Energia-, impulzus- és impulzusmomentum-megmaradási tételek tömegpontra és pontrendszerre. Galilei-, Lorentz-transzformáció, relativisztikus kinematika, relativisztikus dinamika. Négyesimpulzus. - A klasszikus mechanika elvei
Virtuális munka elve, Hamilton-elv. Legkisebb hatás elve. Lagrange-féle elsőfajú és másodfajú mozgásegyenletek. Hamilton-függvény, kanonikus egyenletek. Kanonikus transzformációk. Szimmetriák és megmaradási tételek. - Egzaktul megoldható fizikai problémák
Csillapított és kényszerrezgések, csatolt rezgések, lineáris lánc. Kepler-probléma, bolygómozgás. Kvantummechanikai problémák: potenciálvölgy, oszcillátor, rotátor. Hidrogénatom. Keltő és eltüntető operátorok. - Folytonos közegek mechanikája
Rugalmas és képlékeny alakváltozások, Hooke-törvény, speciális deformációk. A deformáció jellemzése, feszültség- és deformációs tenzor. Folyadékok tulajdonságai, hidrosztatika, felületi feszültség, görbületi nyomás, felhajtóerő. Áramlások jellemzése, Bernoulli-egyenlet, tökéletes folyadék áramlása, Euler-egyenletek, viszkózus folyadék áramlása, örvények, turbulencia, Reynolds-szám. - Fenomenologikus termodinamika
Termodinamikai állapotjelzők, hőtágulás, ideális gáz, kinetikus modell., Nyílt és zárt folyamatok, Carnot-folyamat. Főtételek. Termodinamikai potenciálok, fundamentális egyenlet. Van der Waals- gázok. Fázisátalakulások jellemzői, típusai, Gibbs-féle fázisszabály, fázisdiagramok. Kémiai potenciál, fázisegyensúlyok. - Elektro- és magnetosztatika, áramkörök
Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve. Vezetők, szigetelők, dielektromos polarizáció. Kondenzátor. Magnetosztatika, Lorentz-erő. Stacionárius áram, áramköri törvények: Kirchhoff-törvények, Ohm-törvény. - Elektrodinamika
Elektromágneses indukció, Faraday-törvény. Váltakozó áram, rezgőkör, transzformátor. Maxwell-egyenletek, anyagi összefüggések, illesztési feltételek. Elektromágneses potenciálok, mértékinvariancia. Elektromágneses tér energiája és impulzusa. - Hullámegyenlet és hullámjelenségek
Hullámegyenletek származtatása, megoldásai, rugalmas és elektromágneses hullámok. Diszperzió, csoport- és fázissebesség, Doppler-effektus. Interferencia, diffrakció. Elektromágneses hullámok terjedése vákuumban, dielektrikumban és vezetőkben. Polarizáció. Retardált potenciálok. Dipólsugárzás. - Geometriai optika és alkalmazásai
Fermat-elv. Paraxiális közelítés. Optikai, leképezési törvények, felbontóképesség. Optikai eszközök. Optikai jelenségek a természetben, kausztikák. - A kvantumelmélet alapvető kísérletei
Fotoeffektus, Compton-effektus. a hőmérsékleti sugárzás spektruma (beleértve: Stefan–Boltzmann-törvény, Wien-törvény), Rutherford-kísérlet, Millikan-kísérlet, Davisson–Germer-kísérlet, Stern–Gerlach-kísérlet, Einstein–de Haas-kísérlet, Zeeman-effektus. - A kvantummechanika alapjai
A kvantummechanika matematikai háttere, kvantummechanikai reprezentációk. Határozatlansági reláció, szabad részecske hullámfüggvénye, szuperpozíció. Anyaghullámok, valószínűségi értelmezés, a fizikai állapot leírása. Fizikai mennyiségek operátorai, sajátfüggvények, sajátértékek. Schrödinger-egyenlet és szeparálása. Impulzusmomentum-operátor, sajátértékei, sajátfüggvényei. Spin. Korrespondanciaelv. Ehrenfest-tétel. - Atom- és molekulaszerkezet
Atomi energiaszintek, emissziós, abszorpciós spektrumok. Bohr-modell. A hidrogénatom spektruma. Felhasadások: finomfelhasadás, hiperfinom felhasadás, Lamb-eltolódás. Spektrumvonalak felhasadása külső térben: Stark- és Zeeman-effektusok. Kvantummechanikai közelítő módszerek. Fermi-féle aranyszabály, alagútjelenség. He-atom, Kétatomos molekulák, Pauli-elv. - A magfizika alapjai
Izotóptérkép, atommagok tömege, mérete, kötési energiája. Energia és tömeg ekvivalencia, tömegdefektus. A cseppmodell és a félempirikus kötési formula. Maghasadás, magfúzió, radioaktivitás. Sugárzás és anyag kölcsönhatása: Bethe–Bloch-formula. Radioaktív bomlások, magátalakulások. Elemi részecskék és alapvető kölcsönhatások. Kísérleti eszközök. - A termodinamika statisztikus alapozása
Mikrokanonikus, kanonikus, nagykanonikus sokaság. Mikroállapotok fogalma, Boltzmann-entrópia, egyszerű alkalmazások. Ergodikus hipotézis. Maxwell–Boltzmann-statisztika. Maxwell-féle sebességeloszlás. - Kvantumstatisztikák
Ideális kvantumgázok: Bose–Einstein és Fermi–Dirac statisztika. Fermi-rendszer T=0 hőmérséklet közelében (degenerált Fermi-gáz), példa degenerált Fermi-gázra: delokalizált elektronok fémekben. Fermi–Dirac- és Bose–Einstein-statisztika magashőmérsékleti határesete (Maxwell–Boltzmann statisztika). - Mágneses rendszerek
Atomi paramágnesség, atomi diamágnesség, Pauli-szuszceptibilitás, Landau-diamágnesség. Ferro-, antiferro- és ferrimágneses anyagok, ferromágneses domének, hiszterézis. Curie–Weiss-törvény. Szupravezetés. - Kristályos anyagok fizikája
Szimmetriák, pontcsoportok, Bravais-rácsok. Diffrakció, kinematikus elmélet. Elektron- és röntgendiffrakció sajátosságai. Elektronoptika, elektronmikroszkóp. Rácsrezgések termikus hatásai. Sávszerkezet. - Az asztrofizika alapjai
Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései, a Hubble-törvény, Friedmann-egyenletek szemléletes értelme. Galaxisok kialakulása, morfológiája. A HR diagram és a csillagfejlődés szemléletes képe, csillagok energiatermelése. Kompakt objektumok: fehér törpék, neutroncsillagok, fekete lyukak. Megfigyelés alapjai: luminozitás, magnitúdó, vöröseltolódás.