Csanád Máté

egyetemi tanár

PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2007)

Habilitáció (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013)

Az MTA doktora (2021)

Biográfia:

Csanád Máté egyetemi tanulmányait az Innsbrucki Egyetemen kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát 2004-ben. Doktori tanulmányait a Stony Brook Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, PhD fokozatot 2007-ben szerzett. Fulbright posztgraduális ösztöndíj, majd a Hungarian-American Enterprise Scholarship Fund (HAESF) Senior Leaders and Scholars Fellowship ösztöndíjának támogatásával kutatásának egy részét az Egyesült Államokban végezte. A Stony Brook-i, a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban és a CERN-ben töltött kutatási időszakok után visszatért az ELTE-re, ahol 2013-ban habilitált, majd 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémiától tudományos doktori fokozatot szerzett.

Kutatásai a nagyenergiás atommagütközések során keletkező, erősen kölcsönható anyag téridőbeli folyamataira összpontosítanak. Relativisztikus hidrodinamikai modellezés és femtoszkópia segítségével jelentősen hozzájárult a kvark–gluon plazma kísérleti és elméleti megértéséhez, feltárva a kvarkanyag femtométeres skálájú geometriáját és dinamikáját. A magyar részvételt vezeti a Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) STAR és PHENIX kísérleteiben, és aktív szerepet játszik olyan jelentős európai együttműködésekben, mint a CMS, a CBM és a NA61. Munkája kiterjed a fenomenológiára, az adatelemzésre, a detektorok kalibrálására és a szoftverfejlesztésre.

Csanád Máté publikációs listája meghaladja az ezer cikket, több mint száz közülük kevés szerzős vagy közvetlenül hozzájárult kísérleti munka. Közel száz előadást tartott nemzetközi konferenciákon, sokszor meghívott vagy plenáris előadóként, és több tanácsadó testületben és bizottságban is tag. Több mint húsz nemzetközi konferenciát szervezett és vezetett. Kutatócsoportot vezet, kilenc doktori disszertációt és számos mester- és alapképzési szakdolgozatot irányított, tanítványai közül sokan nyertek hazai és nemzetközi díjakat. Több mint száz egyetemi kurzust tartott atom-, mag-, kvantum- és környezetfizika témákban, és több tankönyvet is írt.

Ezen felül olyan alkalmazott kutatásokat kezdeményezett, amelyek hidat képeznek a nagyenergiás és az orvosi fizika között, ideértve a következő generációs vérsejt-elemző készülékek fejlesztését. A tudomány népszerűsítésében is aktívan részt vesz: nyilvános előadásokat tart, népszerűsítő tudományos cikkeket ír, és rendszeresen szerepel tudományos podcastokban.

Eredményeit számos kitüntetéssel ismerték el, többek között Fulbright-ösztöndíjjal, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, az MTA Bolyai-plakettjével, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Jánossy Lajos-díjával, illetve a CMS Collaboration tagjaként elnyert Breakthrough-díjjal. 2026-ban az Academia Europaea tagjává választották.

További részletek (és a teljes CV) elérhető a http://csanad.web.elte.hu/szemelyes oldalon.

Tudományos adatbázisok profiloldalai:

• Publikációs lista: MTMT2
• Publikációs lista: ORCID
• Publikációs lista: ResearcherID
• Publikációs lista: Scopus
• Publikációs lista: Google Scholar
• Publikációs lista: inspirehep.net
• Publikációs lista: ui.adsabs.harvard.edu
• Személyi adatlap a doktori.hu oldalon.

Az utolsó 5 év válogatott közleményei:

1. Excitation function of femtoscopic Lévy source parameters of pion pairs in EPOS4
   Huang, Y., Molnár, M., Kincses, D., Csanád, M.
   Phys.Lett.B 876 (2026) 140423 [arXiv:2512.02560]
2. Three-dimensional sizes and shapes of pion emission in heavy-ion collisions
   Kincses, D., Árpási, E., Kovács, L., Nagy, M., Csanád, M.
   Eur.Phys.J.C 86 (2026) 4, 333 [arXiv:2511.01808]
3. Light Nuclei Femtoscopy and Baryon Interactions in 3 GeV Au+Au Collisions at RHIC
   Aboona, B.E. et al [STAR]
   Phys.Lett.B 864 (2025) 139412 [arXiv:2410.03436]
4. Lévy walk of pions in heavy-ion collisions
   Kincses, D., Nagy, M., Csanád, M.
   Commun.Phys. 8 (2025) 1, 55 [arXiv:2409.10373]
5. Overview of high-density QCD studies with the CMS experiment at the LHC
   Hayrapetyan, Aram et al. [CMS]
   Phys.Rept. 1115 (2025) 219 [arXiv:2405.10785]
6. Centrality dependence of Lévy-stable two-pion Bose-Einstein correlations in sqrt(sNN)=200 GeV Au+Au collisions
   Abdulameer, N. J. et al. [PHENIX]
   Phys.Rev.C 110 (2024) 6, 064909 [arXiv:2407.08586]
7. Two-particle Bose-Einstein correlations and their Lévy parameters in PbPb collisions at sqrt(sNN)=5.02 TeV
   Tumasyan, A. et al. [CMS]
   Phys.Rev.C 109 (2024) 2, 024914 [arXiv:2306.11574]
8. A novel method for calculating Bose–Einstein correlation functions with Coulomb final-state interaction
   Nagy, M., Purzsa, A., Csanád, M., Kincses, D.
   Eur.Phys.J.C 83, 1015 (2023), [arXiv:2308.10745]
9. Two-pion femtoscopic correlations in Be+Be collisions at sqrt(sNN)=16.84 GeV measured by the NA61/SHINE at CERN
   Adhikary, H. et al. [NA61/SHINE]
   Eur.Phys.J.C 83 (2023) 919 [arXiv:2302.04593]
10. Energy dependence of intermittency for charged hadrons in Au+Au collisions at RHIC
    Abdulhamid, M.I. et al. [STAR]
    Phys.Lett.B 845 (2023) 138165 [arXiv:2301.11062]