Csanád Máté

egyetemi tanár

PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2007)

Habilitáció (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013)

Az MTA doktora (2021)

Biográfia:

Csanád Máté egyetemi tanulmányait az Innsbrucki Egyetemen kezdte, majd hazatérve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát 2004-ben. Doktori tanulmányait a Stony Brook Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, PhD fokozatot 2007-ben szerzett. Külföldi kutatóhelyeken (a CERN-ben illetve a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban) töltött "kutatóévekkel" megszakítva azóta is az ELTE Atomfizikai Tanszékének kutatója, ahol 2013-ban habilitált. Nagyenergiás nehézionfizikával foglalkozik, az itt keletkező anyag hidrodinamikai modellezésével, illetve kvantumstatisztikai korrelációkkal és ezen keresztül a kvarkanyag femtométeres tartományon történő feltérképezésével.

A CERN-i Nagy Hadronütközétető, az LHC CMS kísérletének tagja, az MTA-ELTE CMS Lendület Kutatócsoport keretein belül. Részt vesz a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium Relativisztikus Nehézion Ütköztetőjénél, a RHIC-nél lévő PHENIX és STAR kísérletben, a PHENIX és STAR magyarországi csoportjának tudományos vezetője.

Hat alkalommal kapott dipolomát a International School of Subnuclear Physics iskola Antonio Zichichi és Gerardus 't Hooft által vezetett bíráló bizottságától. A 2005/06 tanévben Fulbright-ösztöndíjas. 2009-2012 és 2016-2020 között Bolyai-ösztöndíjas, 2014-ben HAESF Senior Leaders and Scholars ösztöndíjat nyert, 2017-ben beválasztották a Young Academy of Europe akadémiába. Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚBKP/Bolyai+) ösztöndíjasa 2017 óta. 2018-ban elnyerte az "ELTE ígéretes kutatója" címet.

Publikációi jelentek meg többek között a Physical Review Letters, a Physical Review C/D, a Physics Letters B és a Nuclear Physics folyóiratokban. 200-nél több kísérleti publikációja mellett 50 kevésszerzős elméleti cikket is jegyez. A cikkekre összesen sokezer független hivatkozás érkezett, ezek közül 300 a kevésszerzősekre. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást elméleti és kísérleti munkájáról, összesen több mint 60 alkalommal.

További részletek (és a teljes CV) elérhető a http://csanad.web.elte.hu/szemelyes oldalon.

Tudományos adatbázisok profiloldalai:

• Publikációs lista: MTMT2
• Publikációs lista: ORCID
• Publikációs lista: ResearcherID
• Publikációs lista: Scopus
• Publikációs lista: Google Scholar
• Publikációs lista: inspirehep.net
• Publikációs lista: ui.adsabs.harvard.edu
• Személyi adatlap a doktori.hu oldalon.

Az utolsó 5 év válogatott közleményei:

1. Adare et al. [PHENIX Coll.] Lévy-stable two-pion Bose-Einstein correlations in 200 GeV Au+Au collisions, Phys.Rev. C97 (2018) no.6, 064911
2. Aidala et al. [PHENIX Coll.] Creation of quark–gluon plasma droplets with three distinct geometries, Nature Phys. 15 (2019) no.3, 214-220
3. Jiang et al., Accelerating hydrodynamic description of pseudorapidity density and the initial energy density in p+p , Cu + Cu, Au + Au, and Pb + Pb collisions at energies available at the BNL Relativistic Heavy Ion Collider and the CERN Large Hadron Collider, Phys.Rev. C97 (2018) no.6, 064906
4. Magdy et al., Influence of finite volume and magnetic field effects on the QCD phase diagram, J.Phys. G44 (2017) no.2, 025101
5. Lacey et al., Scaling properties of the mean multiplicity and pseudorapidity density in e+e-, ep, pp, pA and A+A(B) collisions, Universe 4 (2018) no.1, 22
6. Cimerman et al., Higher-order anisotropies in the Blast-Wave Model - disentangling flow and density field anisotropies, Eur.Phys.J. A53 (2017) no.8, 161
7. Csanád [for the PHENIX Coll.], Two- and three-pion Lévy femtoscopy with PHENIX, J.Phys.Conf.Ser. 1070 (2018) no.1, 012026
8. Kincses, Csanád, Nagy, Coulomb and strong interactions in the final state of Hanbury-Brown–Twiss correlations for Lévy-type source functions, Phys.Rev.C 102 (2020) 6, 064912
9. Kincses, Stefaniak, Csanád, Event-by-Event Investigation of the Two-Particle Source Function in Heavy-Ion Collisions with EPOS, Entropy 24 (2022) 308