Archívum

Program Archive of the Ortvay Seminar Series 1999 Spring

1999. Február 25., csütörtök 15 órakor

Vattay Gábor (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tsz.):

"A Káosz Térelmélete: Periódikus Pálya Elmélet a Klasszikus- és a Kvantummechanikában"

Kivonatos ismertetés:

A periódikus pályák alapvetõ szerepet játszanak a klasszikus és kvantumos dinamika megértésében. Segitségükkel minden klasszikus fizikai mennyiség átlaga kiszámitható. A Gutzwiller-Vörös trace formula pedig a kvantummechanikai energiaszintek és a periódikus pályák közt teremt kapcsolatot a szemiklasszikus közelítés keretein belül. A periódikus pályákon alapuló matematikai apparátus mára hasonlóvá vált a statisztikus és részecske fizikában használt térelméleti formalizmushoz. Azokhoz hasonlóan a jelenségek megértésének egy önálló útját kinálja. Azokkal ellentétben azonban kiinduló pontja a tökéletesen instabil, teljesen kaotikus dinamika. Az elõadás során áttekintjük az elmélet fejlõdését, atom- és szilárdtestfizikai alkalmazásait és a legújabb fejleményeket.

1999. Március 4., csütörtök 15 órakor
Tichy Géza (ELTE Szilárdtest Fizika Tsz.):

"Fém-kerámia átmenet és számítógépes modellezése"

Kivonatos ismertetés:
A kerámiákról gyakran állítjuk, hogy a jövő szerkezeti anyaga. Sok jó tulajdonsága mellett még mindig nem tudott elterjedni törékenysége, és fémekhez való gyenge csatlakoztathatósága miatt. Zafir és fém niobium átmenetet vizsgáltunk kisérletileg és elméletileg is. A HREM képet a szimulációval ötvözve jó egyezést kapunk, megmutatva modellünk helyességét. Az előadás főleg a modellalkotásra és az eredmények tárgyalására tér ki.
1999. Március 11., csütörtök 15 órakor
Pavelka Tibor (Semilab RT, Budapest):

"Félvezető méréstechnikai alkalmazások a modern mikroelektronikában"

Kivonatos ismertetés:
A mikroelektronikai ipar alapanyagául szolgáló félvezető kristályok tulajdonságait alapvetően befolyásolják a bennük lévő hibaszerkezetek még rendkívül kis koncentrációk mellett is. Az atomi méretű, ún. ponthibák esetében a kritikus tartomány 10^9-10^12/cm3, míg az ún. kiterjedt hibák már 10^5-10^6/cm3 koncentrációban is jelentős szerepet játszhatnak. Külön jelentőségük van az elektromosan aktív ponthibáknak, melyek a szabad töltéshordozókkal (elektronokkal illetve lyukakkal) kölcsönhatnak. A hibacsoportra alkalmazható, a rendkívül magas érzékenységi igényeknek is eleget tevő vizsgálati módszerek a következők:
  • mélynívó tranziens spektroszkópia (DLTS)
  • kisebbségi töltéshordozó élettartammérés mikrohullámú reflexióval (u-PCD)
  • felületi fotofeszültség (SPV)

A kiterjedt hibák vizsgálatánál már optikai mérések is lehetőséget kapnak. Ezen a területen egy perspektívikus technika a roncsolásmentes pásztázó infravörös mikroszkópia (SIRM) módszere. Az előadás célja a fenti módszerek alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a kristályhibák illetve hibareakciók vizsgálatára.

1999. Március 18., csütörtök 15 órakor
Fodor Zoltán (ELTE Elméleti Fizika Tsz.):

"A Világ Keletkezése, avagy az Elektrogyenge Fázisátmenet"

Kivonatos ismertetés:
A nagy ősrobbanás során, a forró világegyetemben egyforma mennyiségben keletkezett anyag és antianyag. Ha semmi nem borította volna fel ezt a szimmetrikus állapotot, az anyag és antianyag egymás közelébe kerülve szétsugárzódott volna, és pusztán fotonokból állna a világegyetem. Saját anyagi létünk félreérthetetlenül ellentmond ennek a képnek. Ma, ameddig csak műszereinkkel ellátunk, kizárólag anyagot észlelünk, antianyagnak nyoma sincs. A részecskefizika tíz éve foglalkozik intenzíven a kérdés megválaszolásán az elektrogyenge elmélet keretein belül. Az előadásban elemzem az elektrogyenge fázisátmenetet, azt az eseményt, amely során a világ anyag aszimmetriája véglegesen meghatározódott. Ha ez a fázisátmenet kellõen erős elsőrendű fázisátmenet volt, akkor ez az aszimmetria kialakulását megmagyarázhatja, gyenge fázisátmenet pedig minden korábbi aszimmetriát eltüntethet. Összefoglalom a tanszékünkön folyó munkák eredményeit a standard modellben, megmutatom, hogy az elemi részek ismert tömegkorlátai kizárják az elektrogyenge fázisátmenetet. Ez egyértelmű indikáció standard modellen túli elméletre. Röviden szólok egy ilyen elméletben végzett munkáinkról, melyek komoly eséllyel kecsegtetnek az alapkérdést - az aszimmetria - megválaszolását illetően.
1999. Március 25., csütörtök 15 órakor
Szabó Gábor (JATE Optika és Kvantumelektrónika Tsz.):

"Kvantumrendszerek Optimális Kontrolja"

Kivonatos ismertetés:
A lézerek egyik leígéretesebb alkalmazása atomok illetve molekulák kvantumállapotainak szabályozása. A kezdeti naiv kisérletek azonban csődöt mondtak, ami szükségessé tette a probléma kvantummechanikai megközelitését. Az utóbbi időben kiderült, hogy a probléma helyes felvetése valójában egy optimalizálási feladat. Ez a megközelítés már komoly sikerekkel kecsegtet. Az előadásban a témakörben elért kisérleti és elméleti eredményeket tárgyaljuk, saját kisérleti eredményeinket is bemutatva.  
1999. április 7., szerda 14 órakor, /Rendkívüli időpontban/
Yakir Aharonov (Tel-Aviv University):

"The Aharonov-Bohm Effect and its Ramifications"

Rendkivüli szeminárium:
Ez az előadás az ELTE TTK Elméleti Fizika Tanszéke által rendezett Részecskefizika Szeminárium keretében kerül bemutatásra. Aharonov professzor április 9.-én, pénteken délután 1 órakor a KFKI-ban is tart előadást. 
1999. április 8., csütörtök 15 órakor
Mezei Ferenc (Los Alamos):

"Üvegek neutronok szórásában"

Kivonatos ismertetés:
Üvegek évezredek óta ismertek, de még mindig nem tisztázottak a mechanizmusok amelyek a túlhűtött folyadék üveggé alakulását irányítják. Új rugalmatlan neutron-szórási eredmények kollektív jelenségek fontosságára utalnak.
1999. április 22., csütörtök 15 órakor
Janszky József (KFKI SZFKI):

"Kvantum teleportáció"

Kivonatos ismertetés:
Az utóbbi években számos elméleti és kísérleti munka irányult a kvantummechanikai nemlokalitás vizsgálatára. A klasszikus fizika (és a józan ész) számára meglepõ jelenség már korán, Einstein, Podolsky és Rosen híres, 1935-ben megjelent cikkében is megjelent. Jelen elõadás célja a "kvantumteleportációnak", egy érdekes , a nemlokalitással kapcsolatos kvantumjelenségnek az áttekintése.  
1999. május 13., csütörtök 15 órakor
Charles Little (Medical U. of South Carolina):

"Building a Blood Vessel, de Novo"

Kivonatos ismertetés:
In the simplest terms assembly of a functional artery or vein requires two stem cell-types. The progenitors of vascular endothelial cells are termed, angioblasts. The progenitors of the smooth muscle layers are fibroblasts. Using the quail embryo as an experimental system we study two complex morphogenetic process:
  1. The formation of the first vascular channels and their inherent biological pattern; and
  2. The assembly of the vessel wall.

We, and our collaborators, identified markers for both angioblasts and presumptive smooth muscle fibroblasts. To examine the cellular behavior required to assemble blood vessels, we employ these markers, along with microinjection of reagents that perturb vascular morphogenesis, and laser scanning confocal microscopy. Our data show that cell adhesion receptors, extracellular matrix proteins, and growth factors all contribute to formation of endothelial tubes. For example, vascular endothelial growth factor appears to regulate the ability of a cell to engage in cell adhesion and shape change. The vessel wall appears to form in a process whereby extracellular signaling molecules induce nearby mesoderm to form smooth muscle progenitors. Recently, we have begun studies to image blood vessel formation, in situ, in using time lapse image processing. This technique permits biological motion analysis and direct observation of the assembly of the primary vascular pattern in vivo.  

 

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom