Archívum

Program Archive of the Ortvay Seminar Series 2000 Spring

2000. február 24., csütörtök 15 órakor
Kondor Imre (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tsz.):

"Fizika és pénzügyek"

Kivonatos ismertetés:

Az elmúlt néhány év során az elméleti fizikában, azon belül is elsősorban a statisztikus fizikában egy új, első pillantásra talán meglepő, de egyre erőteljesebben kibontakozó interdiszciplináris kutatási ág jelent meg, melyet a kutatók egy része ökonofizikaként emleget. Ennek a kutatási ágnak a képviselői a statisztikus fizika módszereit viszik át gazdasági és pénzügyi problémák kezelésére, egyesek konzultánsi állást vállalnak bankokban, tanítványaik "quant"-ként, azaz kvantitatív elemzőként helyezkednek el pénzintézeteknél, a legbátrabbak pedig saját elemző vállalatokat alapítottak.

Ezzel párhuzamosan a gazdasági-pénzügyi témák egyre erőteljesebben jelennek meg az egyetemi fizika curriculumokban is, az angol Institute of Physics önálló posztgraduális iskolát nyitott a tárgyban, az Ulmi Egyetemen külön tanszéket alapítottak, stb.

Ebben az előadásban röviden áttekintjük az ökonofizika megszületéséhez vezetõ fejleményeket, megemlítjük a főbb kutatási problémákat, végül egy konkrét feladat elemzésén keresztül megkíséreljük bemutatni, hogy a pénzintézetek nemcsak álruhába öltözött matematikusokat alkalmaznak a fizikusok személyében, hanem a komplex rendszerek fizikájának fogalomalkotásai és módszerei valóban rendkívül hasznosan használhatók fel tényleges pénzügyi problémák kezelésére.

2000. március 2., csütörtök, 15 órakor
Polónyi János (Louis Pasteur Egyetem és ELTE):

"Maxwell konstrukció és a klasszikus alagut effektus"

Kivonatos ismertetés:
Az elsõrendű fázisátmenet szokásos kisérőjelensége a spinodális fázis szétválás, egy inhomogén, nagy amplitudójú instabilitás. Ennek dinamikai kialakulását és az egyensúlyi sokaságban való megvalósulását fogjuk nyomon követni egy egyszerű, skaláris részecskét leíró modellben.  

2000. március 9., csütörtök, 15 órakor
Dirk Helbing (University of Stuttgart, Németország):

"The Wonderful World of Traffic"

Kivonatos ismertetés:

Thanks to advances in the fields of statistical physics and non-linear dynamics, a number of astonishing discoveries has recently been made in self-driven multi-particle systems. Prominent examples for such systems are pedestrian and vehicle traffic, for which intensive research has revealed the answers to many fascinating questions like the following: Why are vehicles often stopped by so-called "phantom traffic jams", although they all like to drive fast? What are the mechanisms behind stop-and-go traffic? Why are there five different kinds of congestion, and how are they related? Why do most traffic jams occur considerably before the road capacity is reached? Why can a temporary reduction of the traffic volume cause a lasting traffic jam? Under which conditions can speed limits speed up traffic? Why do pedestrians moving in opposite directions organize in lanes? Why do self-organizing systems tend to reach an optimal state? Why do panicking pedestrians produce dangerous deadlocks? Why do human trails, i.e. shortcuts by pedestrians often not correspond to direct ways? How can traffic streams be optimized? It is obvious that the matter of traffic optimization is of enourmous practical relevance for modern societies, and its technological potential amounts to many billion dollars.
2000. március 16., csütörtök, 15 órakor
Groma István (ELTE Általános Fizika Tsz.):

"Mintázatok képződése diszlokáció hálózatokban"

Kivonatos ismertetés:
Viszonylag régóta ismert tény, hogy a kristályos anyagok deformációja során keletkező diszlokációk a deformáció módjától, hőmérsékletétől, valamint a kristály szerkezetétől függően különböző diszlokáció mintázatokba rendeződnek. Bizonyos estekben periodikus, máskor fraktál szerű szerkezetek alakulnak ki.

Tekintettel arra, hogy a diszlokációk között hosszú hatótávolságú kölcsönhatás működik és a mozgásuk erősen disszipatív, a diszlokációk kollektív mozgásának sem analitikus, sem numerikus tanulmányozása nem egyszerű feladat. Ahhoz, hogy nehezen igazolható ad hoc feltevések nélküli leírást dolgozzunk ki, meg kell teremteni a mikroszkopikus és mezoszkopikus skálán történő tárgyalás közötti kapcsolatot.

Az előadás során áttekintésre kerülnek az utóbbi néhány évben a diszlokáció mintázatképződésre kidolgozott modellek. Megmutatjuk, hogy az egyedi diszlokációk mozgásegyenletébol kiindulva egy önkonzisztens térrel történő leírás származtatható. Ezután ismertetésre kerül a diszlokációk által keltett feszültségtér néhány fontos statisztikus tulajdonsága. Ez elvezet egy sztohasztikus közelítésen alapuló diszlokáció dinamika kidolgozásához, amely képes reprodukálni több kísérletileg megfigyelt diszlokáció mintázatot.

 

2000. március 23., csütörtök, 15 órakor

Zimányi József (KFKI RMKI):

"A kvark anyag a CERN SPS gyorsítónál?"

Kivonatos ismertetés:
Beszámoló a CERN-beli sajtótájékoztatóról, az anyag egy új formájának a megjelenéséről. 

2000. március 30., csütörtök, 15 órakor
Lukács József (77 Elektronika, Budapest):

"Műszergyártás fizikus szemmel"

Kivonatos ismertetés:

A végzett fizikusok zöme nem fizikusként dolgozik, sőt jelentős részük még csak nem is a fizika közelében. (A példákat mindenki tudja sorolni.) Talán nem túlzás, hogy ebben a szakmában a legmagasabb a pályát (szándékosan) elhagyók aránya.

Mi lehet a jelenség oka? Hogy nem csak a szerény javadalmazás, az biztos. Mi az a tudás, amit egy fizikus megszerez, és végül teljesen másként hasznosít? Mit kell tehát valójában megtanulni - megtanítani - egy fizikus hallgatónak?

Az elõadás célja, hogy néhány konkrét, az ipari gyakorlatból vett példa felhasználásával bemutassa: mik a fizikus-gondolkodás sikerei, és veszélyei.

2000. április 6., csütörtök, 15 órakor
Igó-Kemenes Péter (Heidelberg egyetem és CERN):

"Tíz év a LEP gyorsítónál és a Higgs-bozonok"

Kivonatos ismertetés:
A Higgs-bozonok előkelő helyet foglalnak el mind a részecskefizika népszerű elméletében, mind pedig a létező és tervezett kísérleti berendezések tudományos programjában. E részecskék felfedezése egyértelműen igazolná a feltételezett Higgs mechanizmust, amely - megbontva az elektrogyenge kölcsönhatás eredeti szimmetriáját - tömeget ad az elemi részecskéknek. A LEP (CERN) nagyenergiájú elektron-pozitron ütköztetőnél dolgozó kísérleti csoportnak sikerült, tízéves munka eredémnyeként, a Higgs-bozonok tömegét erősen behatárolni. A felfedezés esélye az ütköztető programjának utolsó évében, 2000-ben is komoly. E program befejeztével a Higgs-bozonok keresése először a Tevatron (Fermilab) proton-antiproton gyorsítónál, hosszabb távon pedig a CERN-ben, az LHC nagyenergiájú proton-proton gyorsítónál folytatódik. 

2000. április 13., csütörtök, 15 órakor
Forgács Gábor (University of Missouri, Columbia, USA):

"Genetika és fizika kölcsönhatása a korai egyedfejlődésben"

Kivonatos ismertetés:

Multicelluláris organizmusok fejlődésének korai (embrionális) szakaszára látványos morfogenetikai folyamatok jellemzők, melyek fokozatosan elvezetnek a karakterisztikus alakú szervek kialakulásához. Eme folyamatok során a sejtek egyre specializáltabbákká lesznek (differenciálódnak). A sejtdifferenciáció szigorúan genetikusan kontrolált. Ahhoz azonban hogy ez a korai fejlõdés sikeresen végbemenjen az is szükséges, hogy a sejtek között megfelelő kölcsönhatás legyen . Ezt viszont alapvető fizikai elvek szabályozzák. Következésképpen az embrionális fejlődés fizikai és genetikus mechanizmusok összhangján kell hogy alapuljon.

Az előadás bevezetőjében a többsejtűek korai fejlődésének legfontosabb állomásait tekintjük át. Ezt követően a korai fejlődés első nem triviális morfogenetikai folyamatainak (lásd első sejtosztódások, blasztula kialakulása, gasztruláció) egy számitógépes modellezését ismertetjük. A modell az egyedi sejtek fizikai tulajdonságain és a sejtek közötti plauzibilis fizikai kölcsönhatásokon alapul. A modellparamétereket a genetikus kód határozza meg.

A model jól leirja a korai fejlődés főbb állomásait; egyik fontos jóslata, hogy a gasztruláció bekövetkezésének pillanata fizikai korlátok által van determinálva. A gasztruláció egy dinamikus instabilitás megjelenése elött kell hogy végbemenjen, különben ez az instabilitás felborítja a normális fejlődést. Modelünkben ez bizonyos modelparaméterek értékeinek hirtelen változtatásával érhető el. Ezt a változást specifikus génaktivitás eredményeként értelmezzük.

2000. április 27., csütörtök, 15 órakor
Sajó-Bohus László (Universidad Simón Bolívar, Venezuela):

"Boron Neutron Capture Therapy: recent developments"

Kivonatos ismertetés:

In this talk a brief review is given to show the present status of the boron neutron capture therapy. Clogenic cell suppression is done successfuly using the nuclear raction 10B(n,a). The boron isotope is introduced in the target cancer cell via a carrier (phenol tetraborate) recently develeoped at the USB. So far two cell cultive have been studied and the boron microdistribution technique established. Some discussion on the advantages of this technique and further need, is included. This research is supported by the British Reasearch Council and is made in collaboration with AEKI-Hungary.

2000. május 4., csütörtök, 15 órakor
Szalay Sándor (Johns Hopkins U., Baltimore, USA):

"Az univerzum görbülete"

Kivonatos ismertetés:

Az elmúlt néhány hónap alatt több kísérlet korlátozza az Univerzum paramétereit, az anyag sűrűségét, a kozmológiai konstanst, stb. Távoli szupernováktól a mikrohullámú háttér fluctuációig, galaxis katalógusok és gravitációs lencsék egyre pontosabb értékeket adnak az Univerzum globális paramétereire. Ezekről a kísérletekrõl ad az előadás áttekintést.

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom