Program Archive of the Ortvay Seminar Series 2008 Spring

2008. február 21. , csütörtök, 15 órakor
George Haller (Ügyvezető igazgató, Morgan Stanley Hungary Analytics;Professor, Department of Mechanical Engineering, MIT):

"Pénzügyi modellezés a Morgan Stanley-nél"

Kivonatos ismertetés:

A pénzügyi matematika mára már a nemzetkozi pénzintézetek nélkülözhetetlen árazási és kockázatjkezelési eszközévé nőtte ki magát. A bankvilág vezető szereplői növekvő számban alkalmaznak kvantitatív szakembereket – matematikusokat, fizikusokat és mérnököket – akik az egyre bonyolultabb pénzügyi tranzakciók és termékek matematikai modellezését végzik. Ebben az előadásban rövid áttekintést adok a pénzügyi matematika alapjairól, és a Morgan Stanley Budapesti Matematikai Modellező Központjában folyó munkáról.  

2008. február 28. , csütörtök, 15 órakor
Pukánszky Béla (BME Fizikai-Kémiai és Anyagtudományi Tanszék MTA KK AKI Polimer Fizikai Kémiai Osztály):

"Mikromechanikai Deformációs Folyamatok Heterogén Polimer Rendszerekben"

Kivonatos ismertetés:
A műanyagokat egyre nagyobb mennyiségben használják fel az élet minden területén. Az új alkalmazási területek követelményeit kielégítő anyagokat egyre inkább társítással állítják elő, polimer keverékeket, töltőanyagot tartalmazó polimereket és szálerősítésű kompozitokat használnak. Ezek általában heterogén szerkezetűek, egy polimer mátrixban található a diszpergált társító komponens. Külső terhelés hatására a heterogenitás környezetében az átlagosnál nagyobb feszültség alakul ki, feszültségkoncentráció jön létre. A feszültség maximumok környezetében lokális deformációs folyamatok, mikromechanikai deformációk indulnak meg. Ezek típusa és nagysága függ a feszültségkoncentráció nagyságától, a termikus feszültségektől és a határfelületi kölcsönhatásoktól.

A heterogenitások környezetében kialakuló feszültségeloszlás határozza meg a be­következő deformáció jellegét, a domináló folyamat mechanizmusát. Négy alapvető de­formációs mechanizmust különböztetünk meg: a nyírási folyást, a mikrorepedezést, a kavitációt és a határfelületek elválását. Szálerősítésű kompozitokban további, a szálakkal kapcsolatos folyamatok is végbemehetnek. Az egyes mikromechanikai deformációs folyamatok bekövetkezésének különböző feltételei vannak, amelyik feltétel először teljesül az lesz a meghatározó mechanizmus, de egymással párhuzamosan több folyamat is végbemenet. A töltőanyagot tartalmazó polimerek domináló mechanizmusa a határfelületek elválása. Kemény részecskék esetén a feszültség maximuma a póluson ta­lál­ható, itt indul meg az elválás és a mátrix deformációjával folytatódik miközben a térfogat nő. Modellt állítottunk fel a határfelületek elválásához szükséges feszültséget meghatározó tényezők megállapítására. Az elváláskor új felületek jönnek létre, melyhez az energiát a deformációs munka biztosítja. Az elválás előtti és utáni energia különbsége megadja a felületek elválásához szükséges feszültséget. Akusztikus emisszióval, a térfogatnövekedés mérésével, és a feszültség-nyúlás görbék analízisével megállapíthatjuk az elválás kritikus feszültségét, a lejátszódó folyamatok relatív nagyságát és az elvált szemcsék mennyiségét

A heterogén rendszereket kiterjedten használják szerkezeti anyagként. Néhány példán (PA nanokompozit, faliszttel módosított PP, többkomponensű PP kompozit) bemutatjuk a mikromechanikai deformációs folyamatok gyakorlati jelentőségét. Az autóipar pl. egyre nagyobb mennyiségben használ módosított polipropilént lökhárítónak, műszerfal elemeknek, vagy egyéb szerkezeti alkatrésznek. Ezeknél az anyagoknál általában az egyidejű merevség és ütésállóság a legfontosabb követelmény, amit nehéz teljesíteni, ezek ellentmondó követelmények. A komponensek jellemzőinek és a határfelületi kölcsönhatás erősségnek a helyes megválasztásával a mikromechanikai deformációs folyamatokat úgy lehet irányítani, hogy ennek a követelménynek eleget tegyünk. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a mikromechanikai deformációs folyamatok vizsgálata jó szórakozás és gya­kor­lati szempontból is nagy jelentősége van.


2008. március 6. , csütörtök, 15 órakor
Érdi Bálint (ELTE Csillagászati Tanszék):

"Koorbitális mozgások rezonanciái"

Kivonatos ismertetés:

Koorbitális mozgásról beszélünk, ha két égitest közel azonos pályákon kering egy középponti égitest körül. Koorbitális mozgásra a Naprendszerben számos példát ismerünk: több ezer Trójai kisbolygó kering a Jupiteréhez közeli pályákon a Nap körül, s a Mars és a Neptunusz is rendelkezik koorbitális kísérőkkel. Nyitott kérdés, hogy léteznek-e Trójai exobolygók extraszoláris bolygórendszerekben. A Trójai kisbolygók közelítőleg az égi mechanikai háromtest-probléma Lagrange-féle megoldásait valósítják meg. A trójai típusú égitestek keletkezése, dinamikai fejlődése és stabilitása az égi mechanika fontos kérdései közé tartozik. A probléma szorosan összefügg a Lagrange-pontok körüli mozgások stabilitásával. Az előadás erről a témakörről ad rövid áttekintést, bemutatva a librációs frekvenciák rezonanciái és a stabilitási tartományok mérete közti kapcsolatra vonatkozó új eredményeket is.

2008. március 13. , csütörtök, 15 órakor
Papp Gábor (ELTE eScience RET):

"Az ELTE Regionális Egyetemi Tudásközpontja"

Kivonatos ismertetés:

Az tudományfinanszírozás korszerűsítése keretében a magyar és az európai tendenciák a tudomány alkalmazását, a tudomány és az ipar kapcsolatának erősítését célozzák meg. Ennek keretében hirdette meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Pázmány Péter programot az egyetemi Tudásközpontok létrehozására. A Tudásközpontok fő feladata, hogy adott kompetenciaterületen a világ élvonalában legyenek a tudás és technológia tekintetében és a kutatások eredményeit ipari partnerekkel karöltve mindennapi termékké alakítsák.

2008. március 27. , csütörtök, 15 órakor
Rónaky József (Országos Atomenergia Hivatal):

"Atomenergia reneszánsz és globalizáció"

Kivonatos ismertetés:
Sokak szerint a XXI. század kulcskérdése a világ energiaellátása. A robbanásszerűen fejlődő ázsiai országok energiaéhsége, a globális felmelegedés fenyegetése, a fosszilis tüzelőanyagok növekvő ára és politikai kockázata rákényszeríti a döntéshozókat, hogy nemzeti regionális és globális skálán is megoldásokat keressenek a világ energiaellátására. A kulcsszavak: ellátásbiztonság, gazdaságosság és fenntarthatóság. Előadásomban az atomenergetika helyzetét mutatom be ezeken a skálákon. Sokak szerint elkezdődött az atomenergia reneszánsza, mások szerint sürgősen, vagy fokozatosan, de fel kell hagynunk az atomenergia használatával. Az igazság, mint általában, itt is a józan középút. Az atomenergia nem ad teljes megoldást a felsorolt égető problémákra, de a megoldás nem nagyon képzelhető el nélküle.

2008. április 3. , csütörtök, 15 órakor
Sörlei Zsuzsa :

"Atomok lézeres hűtése, csapdázása, koherens anyaghullámok"

Kivonatos ismertetés:
Megfelelő tulajdonságú lézerfénnyel lelassíthatjuk, azaz lehűthetjük a gáz halmazállapotú atomokat. A fény mechanikai hatását sikerült kimutatni már klasszikus fényforrásokkal is, de igazi jelentőségre csak a lézerek felfedezése és széles hullámhossz-tartományban működő lézerek kifejlesztése után tettek szert ezek a kísérletek. Egy foton abszorpciójakor kicsi sebességváltozás következik be, de rezonáns fényben a folyamat nagyon gyakran ismétlődik, az atom sebessége nagymértékben megváltozhat rövid idő alatt a kölcsönhatás következtében.

Áttekintjük az atomok lézeres hűtésében résztvevő folyamatokat, megismerkedünk az atomcsapdákkal. A Bose-Einstein kondenzátum megvalósításának története után foglalkozunk az atomlézerekkel, a koherens anyaghullámokkal, melyek sok tekintetben hasonlóak az optikai lézerekhez.

A hideg atomokkal, koherens anyaghullámokkal végzett mérések, néhány gyakorlati alkalmazás ismertetése zárja az előadást, mint például alapvető konstansok mérése, atom-interferometria, atomlitográfia.


2008. április 10. , csütörtök, 15 órakor
Kiricsi Imre (SZTE, TTIK, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, Szeged):

"Szervetlen nanocsövek"

Kivonatos ismertetés:
Az előadáson bemutatom, hogy milyen hasonlóságokat tapasztalhatunk a szervetlen anyagú (például: szlikát, szén, titanát) nanocsövek képződése és a szervetlen anyagokból (például: acél, bádog, fa, beton) készíthető, mindennapjainkban használt csőszerű tárgyak készítése között. Majd különböző keresztmetszeti vetületű (szögletes, spirális, kör) nanocsövek előállítását és valószínű képződési mechanizmusukat mutatom be. Egy adott nanocső külső felületének betakarásával elő fogunk állítani két különböző anyagból álló u.n. "szigetelt" csövet. Bemutatok lehetőséget arra, hogy egy adott nanocső belső felületét hogyan lehet kibélelni másik anyaggal, hogy "kompozit" nanocsövet kaphassunk. Tárgyaljuk nanocsöves szerkezetek előállítását különböző morfológiával. Példát mutatok be komplex, nanocsövekben lehorgonyzott nanoméretű fémrészecskéket tartalmazó katalizátorcsalád előállítására. Az előadás befejező részében a különféle nanocsövek hihető és hihetetlen alkalmazási lehetőségeire mondok példákat.
2008. április 17. , csütörtök, 15 órakor
Sólyom Jenő (MTA-SZFKI és ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

"Lev Davidovics Landau (1908-1968)"

Kivonatos ismertetés:
A 100 éve született Landaura emlékezve először életének néhány kevésbé ismert részletét villantom fel. Az előadás azonban főképp arról szól, három és fél példán keresztül, hogy milyen máig tartó hatása van Landau munkásságának. Az első az energiaszintek kvantálása mágneses térben (Landau fázisok), a második a szimmetriák szerepe, különösen is a fázisátalakulásokban (másodrendű fázisátalakulások Landau-elmélete, a plusz fél, ehhez kapcsolódóan, a szupravezetés Ginzburg-Landau-elmélete), végül a harmadik a kvázirészecske fogalmának bevezetése és ennek segítségével a normális Fermi-folyadékok (Landau-) elméletének megalapozása.

2008. április 24. , csütörtök, 15 órakor
Lőrincz András (ELTE Informatikai Kar, Információs Rendszerek Tanszék):

"Intelligens környezetek"

Kivonatos ismertetés:
A technológiai fejlődés robbanásszerű. A génmanipuláció, a nanotechnológia, a robotika fejlődése töretlen. A nagy sávszélesség, a mobil eszközök, a kisméretű információtároló eszközök, a MEMS technológia gyorsan hatolnak be életünkbe. A fogyatékosok és idősek életvitelét javító eszközök esetén mind az emberi, mind a gazdaságossági tényezők fontosak. Az akadály a mesterséges intelligencia, vagy környzeti intelligencia, illetve az, hogy nem egészen értjük, miben is áll az eredeti, azaz a természetes intelligencia. Az előadásban a technológiai eszközökről, azok bevezetéséről, az intelligencia, emócionális intelligencia, a mesterséges intelligencia mibenlétéről, a játékokról lesz szó a környezeti intelligencia problémaköre kapcsán.
Néhány link az érdeklődők számára:

2008. május 8. , csütörtök, 15 órakor
Szalay Sándor (ELTE és Johns Hopkins Egyetem):

"Hanghullámok az Univerzumban"

Kivonatos ismertetés:
Az Univerzum mai szerkezete kis sűrűségfluktuációkból alakult ki. A fluktációk időbeli fejlődését az Univerzum tágulása befolyásolta. A korai fluktuációk hanghullámok formájában voltak jelen. A galaxisok eloszlása ma is tükrözi az Univerzum egy korábbi állapotát. Az elmúlt néhány év folyamán sikerült a hanghullámokat a Sloan Digital Sky Survey galaxies katalógusában is közvetlenül megtalálni. Az előadás ezeket a méréseket kapcsolja össze a korai univerzum fizikájával és modern számitógépes szimulációk eredményeivel.

2008. május 22. , csütörtök, 15 órakor
Ettore Fiorini (Dipt. di Fisica, Universita Milano-Bicocca):

"The neutrinoless beta decay and the nature of neutrino"
/Marx György emlékelőadás/

Kivonatos ismertetés:
The recent results obtained on neutrino oscillations definitely show that the differences between the square masses of two neutrinos of different flavors are finite. As a consequence the mass of at least one neutrino has to be different from zero, but neutrino oscillation experiments cannot determine its value. As a consequence great interest is presently devoted to experiments on the very rare process of neutrinoless double beta decay which will be reviewed and discussed. They could clarify if the neutrino is a Dicac or a Majorana particloe and in the latter case they would allow to measure its mass with the sensitivity indicated by the results of neutrino oscillations.