Archívum

Program Archive of the Ortvay Seminar Series 2011 Spring

2011. február 24. , csütörtök, 15 órakor

Derényi Imre (ELTE, Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék):

"Akusztikai illúziók, avagy a hallás biofizikája"

Kivonatos ismertetés:

A hangok észlelése egy roppant összetett folyamat, amely jelentős mértékben támaszkodik számos fizikai jelenségre. Ezek közül is kiemelendő a Hopf-bifurkáció, amely magyarázatot ad arra, hogy energiabetáplálás segítségével a fül miként képes a nagyon gyenge jeleket is frekvenciaszelektíven felerősíteni. Ennek az erősítésnek azonban a nemlinearitás szükségszerű megjelenésével fizetjük meg az árát, amelyet meglepő akusztikai illúziókkal érhetünk tetten. Az előadásban többek között bemutatásra kerülnek a nemlineáris jelerősítéssel kapcsolatos illúziók is.
2011. március 3. , csütörtök, 15 órakor
Szalai István (ELTE, Kémia Intézet, Analitikai Kémiai Tanszék):

"Mintázatképződés kémiai reakció-diffúzió rendszerekben"

Kivonatos ismertetés:
Az oldatfázisú kémiai reakció-diffúzió rendszerek kitűnő kísérleti terepet nyújtanak nemlineáris dinamikai jelenségek vizsgálatára. Többek között multistabilitás, oszcilláció, spirál hullámok, gerjeszthetőség és stacionárius (Turing) mintázatok kialakulása is megfigyelhető viszonylag egyszerű kísérleti körülmények között. Elvileg a kémiai reakciók széles köre rendelkezik azokkal a kinetikai tulajdonságokkal amelyek szükségesek ezen jelenségek kialakulásához. Hosszú ideig mégis csak egy-két reakció állt a kísérletezők rendelkezésére. Az utóbbi évek során azonban sikerült megmutatni, hogy nem csak ez a néhány "különleges" reakció képes komplex dinamikai viselkedést produkálni. A kémiai paletta gazdagodása egyre érdekesebb dinamikai viselkedésmódok megfigyelését is lehetővé tette.

2011. március 10. , csütörtök, 15 órakor
Veres Gábor (ELTE, Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék):

"Az LHC elmúlt évében elért új eredményeink"

Kivonatos ismertetés:

Az előadásban a genfi Nagy Hadron Ütköztető (LHC) mellett működő Compact Muon Solenoid (CMS) kísérletben az utóbbi 12 hónapban elért eredményeinket foglalom röviden össze, különös tekintettel az ELTE-s közreműködéssel írt publikációkra. Ezek közül ismertetem a CMS legelső eredményét 7 TeV-es adatokból, ami a részecskék szögeloszlásáról szól. Szó lesz a ritka kvarkokat tartalmazó részecskék keletkezéséről, valamint egy új típusú kétrészecske-korrelációról, ami az LHC első "meglepő" eredménye volt. Végül beszélek majd a CMS nehézion-programjának tavaly novemberi beindulásáról és az azóta elért eredményekről, valamint kitekintést adok az "új fizika" kereséséről és az LHC várhatő jövőbeli programjáról.

2011. március 17. , csütörtök, 15 órakor
Garab Győző (MTA-SZBK, Növénybiológiai Intézet, Szeged):

"A fotoszintetikus fénybegyűjtő antennarendszer
(makro-)szerveződése és szerkezeti flexibilitása"

Kivonatos ismertetés:

Mivel a Föld felszínére érkező napsugárzás fotonáramsűrűsége viszonylag alacsony, hatékony fotoszintézis a növényekben csak kiterjedt, magas pigmentsűrűségű fénybegyűjtő antenna rendszer segítségével valósulhat meg. Ezek a lipid membránokba ágyazott önszerveződő szerkezetek elegendő mértékű sugárzást képesek elnyelni és a gerjesztési energiát a fotokémiai reakciócentrumokba továbbítani. A növényekben ez a fotofizikai folyamat széles határok között és viszonylag gyorsan (perces időskálán) szabályozható: gyenge fényen a reakciócentrumok táplálásának kvantumhatásfoka közel 100%, erős megvilágítás mellett a hatásfok ennek töredéke. Íly módon optimalizálható az energiahasznosítás, ill. szabályozó mechanizmusok révén a fotoszintetikus apparátus megvédhető fotooxidációs károsodásoktól. A magas kvantumhatásfokot és annak gyors szabályozhatóságát egyfelől a rendszer nagyfokú rendezettsége és stabilitása, másfelől pedig annak jelentős mértékű szerkezeti flexibilitása teszi lehetővé.

Előadásomban a fotoszintetikus fényenergia hasznosítás primér folyamatainak és főbb szabályozó mechanizmusainak rövid irodalmi áttekintésén túlmenően beszélni fogok saját kutatásainkról is: (i) a nem-kettősréteg lipidek (enigmatikus) szerepéről a kettősréteg tilakoid membránok szerkezeti stabilitásában és flexibilitásában, és (ii) ultragyors lokális hőcsomagok kiváltotta reverzibilis szerkezetváltozásokról az antennarendszerben, amik a növényeket képessé teszik a fotoszintézis telítési tartománya feletti fényintenzitások ’mérésére’ és a túlgerjesztéssel arányos válaszreakcióra.
2011. március 24. , csütörtök, 15 órakor
Jánossy András (BME, Fizikai Intézet, Fizika Tanszék, Kondenzált Anyagok MTA-BME Kutatócsoport):

 

"Mágnesség és elektromos vezetés ,,kétdimenziós'' molekulakristályokban"

Kivonatos ismertetés:
A szilárdtestek legfontosabb tulajdonságait elektronszerkezetük határozza meg. Fémek és sáv félvezetők leírására az egész testre kiterjedő ,,szabad''elektronokból indulunk ki. A szigetelő ionos kristályok a másik véglet, amelyekben az egyes elektronok egy-egy atomra lokalizálódnak. Az előadásban tárgyalt szerves szendvics szerkezetű molekulakristályok a két véglet közötti átmenetet példázzák: kis összetétel-, hőmérséklet- vagy nyomás változás a kristályt a mágneses, közel ionos szigetelő állapotból fémes sőt esetenként szupravezető állapotba viszi. Elektron spin rezonancia kísérleteink ezt a fázisátmenetet követik. A fémes vezetés szinte kizárólag a kétdimenziós molekulasíkokra korlátozódik. A síkok közti elektromos vezetés nagyságrendekkel kisebb mint a síkok mentén. A szigetelő állapotban a szomszédos rétegek mágnesessége külső, időben oszcilláló mágneseses terekkel egymástól függetlenül gerjeszthető.
2011. március 31. , csütörtök, 15 órakor
Kertész János (BME, Fizikai Intézet):

"Infokommunikációs technológia és emberi viselkedés"

Kivonatos ismertetés:

Az infokommunikációs technológia (ICT) gyökeresen átalakítja az életünket. A kommunikácós sebesség növekedése, a gyakorlatilag korlátlan elérhetőség alapjaiban változtatta meg társadalmi szokásainkat, hovatovább magát a társadalmat. A kapcsolatteremtés és –ápolás új lehetőségei egy generáción belül soha nem látott átalakulást idéztek elő a szociális viselkedésben, és éppen napjainkban vagyunk tanui annak, hogy a nyilvánosság által használt ICT-nek történelmi léptékű hatása lehet egy-egy ország sorsának alakulására.

Az ICT fejlődését és annak társadalmi következményeit sokkal egyszerűbb tudományos kutatás tárgyává tenni, mint hagyományos szociális jelenségeket, hiszen a modern elektronikus eszközök minen tranzakcióról digitális jelet hoznak létre. Így hatalmas adattömeg keletkezik, ami egyfelelől orwelli szorongással tölthet el bennünket, másfelől fantasztikus lehetőségeket nyit meg a tudományos kutatás előtt.

Telefonhívások adatai és a belőlük létrehozott hálózat elemzése lehetővé tette, hogy hogy a szociológiában évtizedek óta vitatott Granovetter hipotézisre társadalmi méretű vizsgálatban szolgáltassunk bizonyítékot. Beigazolódott Granovetter képe a társadalom moduláris szerkezetéről és a gyenge kapcsolatok fontosságáról. Megmutattuk, hogy a topológia és a kapcsolatok inténzitása közötti összefüggés mellett még az emberi cselekvés villanásos jellege is hozzájárul ahhoz, hogy a terjedési jelenségek a társadalmi hálózaton igen lassúak.

Intermittent, villanásos jelleggel találkozunk a telefonhívásoktól az emailezésen keresztül a Wikipedia szerkesztésekig számos aktivitásban. A megfigyelések értelmezésére versengő magyarázatok születtek. Új jellemzők bevezetésével és elemzésével megmutattuk, hogy a természetes biológiai ciklusok nem elegendőek a jelenségek magyarázatára, azok eredendően korrelációs természetűek.
2011. április 7. , csütörtök, 15 órakor
Domokos Péter (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet):

"Nemegyensúlyi fázisátalakulás ultrahideg atomokkal optikai rezonátorban"

Kivonatos ismertetés:
Ultrahideg atomokkal folytatott `table-top' kísérletekben a kvantumtérelmélet néhány alapvető problémája tanulmányozható kvantummechanikai szinten kontrollált, hangolható rendszerek segítségével. Az előadásban egy példát ismertetek részletesen, mégpedig egy nemegyensúlyi kvantumfázisátalakulást. Egy optikai rezonátor sugárzási mezőjéhez erősen csatolt Bose-Einstein kondenzátum rendszerében a paraméterek megfelelő beállításával jól ismert modellek, például a Kuramoto-, a Dicke-, vagy a Lipkin-Meshkov-Glick-modell valósíthatók meg. Ezek a modellek különböző szinkronizációs jelenségeket, önszerveződéseket írnak le, amelyeknek a kvantummechanikai határesetét T=0 hőmérsékleten, ugyanakkor a kvantumzaj hatásának kitett, irreverzíbilis nyílt rendszerben vizsgáljuk meg.
2011. április 14. , csütörtök, 15 órakor

"Összoktatói értekezlet - új igazgatói pályázat meghallgatása és véleményezése"

Kivonatos ismertetés:

Az értekezleten titkos szavazással kell véleményt nyilvánítani az új intézetigazgatói pályázatról. A szavazás abban az esetben érvényes, ha az intézet oktatóinak és kutatóinak legalább 50%-a leadta szavazatát, emiatt fontos, hogy minél többen vegyünk részt az értekezleten!

Egyedüliként Groma István nyújtott be pályázatot, melynek munkaterve alább letölthető.

KÉRJÜK AZ INTÉZET MINDEN OKTATÓJÁNAK ÉS KUTATÓJÁNAK RÉSZVÉTELÉT!

 

2011. április 28. , csütörtök, 15 órakor

"Ünnepi előadóülés Szépfalusy Péter tiszteletére, közelgő 80. születésnapja alkalmából"

Kivonatos ismertetés:
Előadások (15.00-16.30 !):

Prof. Robert Graham, University Duisburg-Essen

Ultracold Bosons in Quenched Disorder
Recent progress in the theoretical understanding of ultracold Bose-gases in potentials with quenched disorder is reviewed. This so-called dirty boson problem appeared first with superfluid Helium in porous glasses and is nowadays of renewed practical relevance e.g. in the context of miniaturizing Bose-Einstein condensates on chips. An independent strong theoretical interest derives from the antagonizing competition between Anderson-localization and interaction, and between disorder and superfluidity.


Prof. Imre Kondor, ELTE

Critical phenomena, scaling, universality: From liquid helium to financial regulation

I learned about critical phenomena from Péter Szépfalusy back around 1967, and, thanks to his accepting me as a student and collaborator, I had the great fortune of observing from close the unfolding of a major intellectual revolution culminating in Kadanoff's universality and Wilson's renormalization group. I witnessed the subsequent invasion of a number of fields, from soft condensed matter, nonlinear systems, neural networks, biology, social sciences to finance, by armadas of physicists marching under the banner, made of log-log paper, of universality. I started to discern the limitations of universality driven thinking when pondering chaos in spin glasses, and by now, when my work is mostly about systemic risk and financial regulation, I have come to be convinced that complexity constitutes a formidable challenge, if not an unsurmountable barrier, to our physicist's instinct of reductionism. All this notwithstanding, fond memories of and guidance from those late afternoon discussions in a small office looking out on the darkening canyon of Pushkin street have never abandoned me along my itinerary.

2011. május 5. , csütörtök, 15 órakor
Kiss Ádám (ELTE, Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék):

"A nukleáris energia szerepe a jövő biztonságos energiaellátásában"

Kivonatos ismertetés:

A modern társadalmak működésének egyik alapvető előfeltétele a biztonságos energiaellátás. Az nyilvánvaló, hogy az ásványi energiahordozók meghatározó részarányban történő alkalmazására épülő energiaellátás már középtávon (néhány évtizeden belül) sem tartható fenn. Ráadásul Európa gyengülő hatalmi helyzetében a távoli szénhidrogén-forrásokhoz Közép-Európa egyre nehezebben juthat csak hozzá. Így a nem-fosszilis eredetű energiaforrások alkalmazásának kérdése jövőnk kialakításában döntő szerepet fog játszani. Ebből a szempontból a megújuló energiaforrások és az atomenergia ― mint az egyetlen bizonyított nem-fosszilis alapú energiatermelő nagytechnológia ― alkalmazása jöhet számításba.

Az előadásban áttekintjük atomenergetika jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a közelmúlt Japánban bekövetkezett nukleáris katasztrófájára. Ez ráirányítja a figyelmet az atomenergia alkalmazásának kulcskérdéseire és arra, hogy mennyiben megalapozottak az atomenergia alkalmazása ellenzőinek érvei. Elemezni fogjuk a nukleáris fűtőanyagciklus fontos mozzanatait. Így foglalkozunk az erőművek működése biztonságának kérdéseivel, az újrafeldolgozás problematikájával, a kis és közepes aktivitású, valamint a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével és a nukleáris terrorizmus lehetőségével. Rámutatunk arra, hogy a jogos kérdésekre adott megnyugtató válaszokat kell adni. Ez nagy részben a tudomány feladata is. Ezek figyelembe vételével tárgyaljuk az atomenergetika lehetséges jövőjét, a világban folytatott ígéretes fejlesztési programokat és a kilátásokat.
2011. május 19. , csütörtök, 15 órakor
Yosef Nir (Weizmann Institut of Science):

"Leptogenesis"
/Marx memorial lecture/

Kivonatos ismertetés:
All structures in the Universe seem to be made of matter (protons, neutrons and electrons), while all antimatter (antiprotons, antineutrons and positrons) has disappeared. The standard model explains the disappearance of antimatter, but its prediction for the amount of matter is many orders of magnitude below the observed value. Thus, there must be interactions in Nature beyond those of the standard model which distinguish between matter and antimatter in a much stronger way. The most attractive scenario is that of leptogenesis, where the matter-antimatter asymmetry is related to the recently discovered neutrino masses. I will review the basic mechanism of leptogenesis, the implications, and the prospects of future tests.
2011. május 26. , csütörtök, 15 órakor
Rienk van Grondelle (VU University Amsterdam):

"Ultrafast Excitation Energy Transfer and the Mechanism
of Non-Photochemical Quenching in Plant Photosynthesis"

Kivonatos ismertetés:
The success of photosynthesis relies on two ultrafast processes: excitation energy transfer in the light-harvesting antenna followed by charge separation in the reaction center. LHCII, the peripheral light-harvesting complex of Photosystem II, plays a major role. At the same time, the same light-harvesting system can be ‘switched’ into a quenching state, which effectively protects the reaction center of Photosystem II from over-excitation and photodamage. In this talk I will demonstrate how LHCII collects and transfers excitation energy. Using single molecule spectroscopy we have discovered how LHCII can switch between this light-harvesting state, a quenched state and a red-shifted state. We show that the switching properties between the light-harvesting state and the quenched state depend strongly on the environmental conditions, where the quenched state is favoured under ‘NPQ-like’ conditions. It is argued that this is the mechanism of non-photochemical quenching in plants.
2011. június 2. , csütörtök, 15 órakor
Barabási Albert-László (Northeastern University, Boston):

"Komplex hálózatok kontrollálhatósága"

Kivonatos ismertetés:
The ultimate proof of our understanding of natural or technological systems is reflected in our ability to control them. While control theory offers mathematical tools to steer engineered and natural systems towards a desired state, we lack a framework to control complex self-organized systems. Here we develop analytical tools to study the controllability of an arbitrary complex directed network, identifying the set of driver nodes whose time-dependent control can guide the system's entire dynamics. We apply these tools to several real networks, finding that the number of driver nodes is determined mainly by the network's degree distribution. We show that sparse inhomogeneous networks, which emerge in many real complex systems, are the most difficult to control, but dense and homogeneous networks can be controlled via a few driver nodes. Counterintuitively, we find that in both model and real systems the driver nodes tend to avoid the hubs.
 
 

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom