Archívum

Program Archive of the Ortvay Seminar Series 2014 Fall

2014. szeptember 25., csütörtök, 15:00-kor

George Zweig (MIT, Boston, MA, USA)

"Concrete Quarks: The Beginning of the End"

Kivonatos ismertetés:

A short history of the physics of strongly interacting particles is presented. Events leading to the discovery, and eventual acceptance, of concrete quarks are described.

Az előadóról:

George Zweig, amerikai fizikus és neurobiológus, Richard Feynman egykori diákja. Gell-Manntól függetlenül, vele egyszerre tett javaslatot 1964-ben (doktori disszertációja után nem sokkal) a kvarkok, az ő elnevezésében az „ászok", létezésére. Később a neurobiológia felé fordult, ahol szintén fontos felfedezéseket tett. 


2014. október 2., csütörtök, 15:00-kor

László István (BME, Fizikai Intézet, Elméleti Fizika Tanszék)

"A topológia szerepe szén nanostruktúrák geometriai és
elektronszerkezeti tulajdonságainak a meghatározásában "

Kivonatos ismertetés:

A kémiai gráfelmélet néhány érdekes problémáját fogjuk tárgyalni. Ezen problémák közös jellemzője, hogy első ránézésre úgy tűnnek, mintha valamilyen ellentmondást tartalmaznának. A megoldás a helyzet mélyebb megértésével és a körülmények tisztázásával történik. Tanulmányozni fogjuk a topológiailag meghatározott elektron állapotokat, a topológiai koordináta módszert, királis fullerének Schlegel diagramjait és néhány szénszerkezet, mint fullerének, nanocsövek önszerveződő kialakulását molekula dinamikai számolásban.

 


2014. október 9., csütörtök, 15:00-kor

Horváth Gábor (ELTE, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium)

„Új eredmények a fénypolarizáció
érzékelésének és alkalmazásainak kutatásában" 

Kivonatos ismertetés:

Az előadás betekintést nyújt a fénypolarizáció érzékelésének és alkalmazásainak kutatásában az elmúlt évtizedben elért eredményekbe a ”Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences” (Springer: Berlin, New York, 2014) című új könyvből szemelgetve. Megtudható például, hogy az ember képes-e érzékelni a fénypolarizációt. Kiderül, mely állatok és hogyan érzékelik a cirkulárisan poláros fényt s mire használják e képességüket. Megmutatom, hogy miként akadályozható meg az éjszaka tömegrajzó dunavirágok (Dunából kikelő kérészek) hídlámpák miatti fototaktikus és kivilágított aszfaltutak általi polarotaktikus csapdázódása. Végül összefoglalom a vikingek rejtélyes égbolt-polarizációs navigációjával kapcsolatos legújabb pszichofizikai kísérletek eredményeit. 


2014. október 16., csütörtök, 15:00-kor

Ispánovity Péter (ELTE, Anyagfizikai Tanszék)

„Deformációs lavinák kristályos anyagokban:
a képlékeny alakváltozás mint kritikus jelenség"

Kivonatos ismertetés:

Kristályos anyagok képlékeny (maradandó) alakváltozása általában a rács vonalszerű hibái, az ún. diszlokációk mozgásával valósul meg. Mikrométeres mintákon végzett összenyomási kísérletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a deformáció rövid ugrások (diszlokáció lavinák) sorozataként épül fel, melyek méreteloszlása hatványfüggvénnyel írható le. A kísérleti tapasztalatok alapján a deformációs folyamat sok egyéb tekintetben is skálafüggetlen viselkedést mutat, ami ara utal hogy ez a folyamat kritikus jelenségekkel rokon, mint pl. földrengésekkel, illetve a Barkhausen zajjal. Az előadásban elsősorban ezt a kritikus viselkedést tanulmányozzuk a képlékeny alakváltozás egyszerű modelljei segítségével. Bemutatjuk többek között, hogy a skálafüggetlen fluktuációk nem csak egy kritikus pont közelében figyelhetőek meg, hanem a külső paraméter minden értékénél, továbbá, hogy a jelenség a diszlokációk között ható hosszútávú rugalmas kölcsönhatásra vezethető vissza. Ezt követően ismertetjük a tanszékünkön a mikronos méretű minták deformációja kapcsán elért kísérleti eredményeket is. 


2014. november 6., csütörtök, 15:00-kor

Kézsmárki István (BME, Fizikai Intézet, MTA-BME Lendület Magneto-optikai Spektroszkópia Kutatócsoport)

„Optikai egyenirányítás magnetoelektromos anyagokban"

Kivonatos ismertetés:

Magnetoelektromos anyagokban az időtükrözési és térbeli inverziós szimmetria együttes sérülése új optikai effektusok megjelenéséhez vezet. A magnetoelektromos anyagok talán legegyénibb optikai jellemzője a fényegyenirányítás képessége. Ezen anyagok az egymással ellentétes irányban terjedő fénynyalábokat különböző mértékben nyelik el, ráadásul az átlátszó és elnyelő irányok mágneses vagy elektromos tér segítségével felcserélhetőek.  


2014. november 13., csütörtök, 15:00-kor

Dombi Péter (MTA Wigner FK SZFI, Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztály)

„Ultragyors nanooptika"

Kivonatos ismertetés:

A nanooptika módszereivel az elmúlt években számos alapvető fény-anyag kölcsönhatási jelenség új aspektusát sikerült kimutatni, különösen az ultragyors (femto- és attoszekundumos) időskálán lejátszódó folyamatok esetén. Az előadásban bemutatom azokat a módszereket, melyekkel a fényt hullámhossz alatti térbeli és az optikai oszcillációs ciklus alatti időbeli tartományba lehet koncentrálni és kompakt femtoszekundumos lézerekkel nagy lokális teljesítménysűrűséget elérni. Az ilyen elektromágneses tér fém nanorészecskékre gyakorolt hatása új fizikai jelenségek megfigyelését tette lehetővé. Ezek áttekintése után lehetséges alkalmazásokat is bemutatok majd a nanotechnológia, az attofizika, és az optikai jelfeldolgozás területéről.  


2014. november 13., csütörtök, 16:00-kor (szokásostól eltérő időpont !)

Earle Williams (MIT, Cambridge, USA)

„Use of the Global Electrical Circuit as a Diagnostic for Climate Change"

Kivonatos ismertetés:

The conductive Earth and the conductive ionosphere form boundaries for the insulating atmosphere in a structure known as the global electrical circuit. The sources for the global circuit are thunderstorms and electrified shower clouds worldwide. The DC global circuit involves continual charging of the conductive Earth to a potential of the order of -250 kilovolts with respect to the ionosphere and space. The AC global circuit (aka Schumann resonances) involves electromagnetic quasi-standing waves in the Earth-ionosphere waveguide continually maintained by lightning. The global circuit provides a natural and inexpensive framework for diagnosing global change. In this talk the responsiveness of the global circuit to temperature on a variety of time scales will be demonstrated. Efforts to invert multi-station ELF measurements of the Schumann resonance background signals for global lightning activity will be discussed.


2014. november 27., csütörtök, 15:00-kor

Kroó Norbert (MTA Wigner FK)

„Erős plazmonika"
(elektronpár képződés, Meissner-effektus és magneto-optikai
anomália szobahőmérsékleten, aranyban)

Kivonatos ismertetés:

Intenzív, femtoszekundumos lézerimpulzusok egy 80GW/cm2 körüli, mintegy 40GW/cm2-es tartományban olyan anomáliákat okoznak, amelyek elektronpár képződésre, Meissner-effektusra és anomális Faraday-forgatásra utalnak.
A méréseket egy felületi plazmon közeli tér pásztázó alagútmikroszkóppal végeztük 50nm-es arany filmeken. Vizsgáltuk továbbá az ugyanazokból a filmekből multiplazmon közvetítéssel kilépő elektronok spektrumát repülési idő mérő analizátor segítségével.
Az eredmények értelmezését analóg jelenségekhez kapcsolódó modellszámítások és más alacsonyabb hőmérsékletű szupravezetők eredményeivel való összehasonlítás útján végeztük. Konklúzióként végső állításunk, hogy a megfigyelt jelenségek felületi plazmonok által indukált szobahőmérsékletű szupravezetés fellépésére utalnak.

2014. december 4., csütörtök, 15:00-kor

Takesi Kodama (Instituto de Física, Universidade Federal do Rio de Janeiro, Brazil)

„Stochastic Variation Quantization as the Maximum Probability Principle"
/2014-es Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolával közös előadás/

 

Kivonatos ismertetés:

In this talk, we discuss the stochastic variational method (SVM) to derive the action principle of Schrödinger Equation. In this formalism, the wavefunction is not the essential object for Quantum Mechanics but one of convenient ways to express the action. We show that the Canonical Quantization scheme is considered to be a linear representation in complex variables of the consequences of this approach. This work is a kind of reformulation of Nelson's stochastic quantization scheme and its variational formulation by Yasue. However, we believe that the present form of presentation will furnish possible way to deal with more complicated system such as Quantum Field theory, and also may suggest a new direction to discuss the origin of the Quantum Mechanics, for example, as a consequence of stochastic hidden noises for our space-time conceptIn this talk, we discuss the stochastic variational method (SVM) to derive the action principle of Schrödinger Equation. In this formalism, the wavefunction is not the essential object for Quantum Mechanics but one of convenient ways to express the action. We show that the Canonical Quantization scheme is considered to be a linear representation in complex variables of the consequences of this approach. This work is a kind of reformulation of Nelson's stochastic quantization scheme and its variational formulation by Yasue. However, we believe that the present form of presentation will furnish possible way to deal with more complicated system such as Quantum Field theory, and also may suggest a new direction to discuss the origin of the Quantum Mechanics, for example, as a consequence of stochastic hidden noises for our space-time concept.


2014. december 11., csütörtök, 15:00-kor

Orbán Gergő (MTA Wigner FK)

„Komputáció az idegrendszerben: A felejtés tudománya"

 

Kivonatos ismertetés:

Az idegrendszer alapvető feladata az, hogy lehetővé tegye, hogy hatékonyan reagáljunk a környezeti ingerekre. Mesterséges rendszerek tervezése nyomán gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a variábilis, komplex környezetben az optimális válasz megtalálása egy olyan kihívás, melynek nehéz megfelelni. Az ehhez vezető utat a szükséges komputaciók beazonosítása és kidolgozása jelenti, melyhez statisztikai módszerek nyújtanak segítséget. Az utóbbi évek mesterséges intelligencia kutatásban elért eredményei lehetőséget adnak arra, hogy az idegrendszer által végzendő komputációkat is újra megfontolhassuk: az ideális-megfigyelő analízis és Bayes statisztika segítségével definiálunk egy optimális viselkedést és ezt állítjuk szembe a köztudottan hatékony idegrendszeri működéssel. Előadásomban az érzékelésen és azon belül a látáson keresztül mutatom be azt, hogy hogyan válhat képessé az idegrendszer arra, hogy mind információ szűkében, mind ellentmondásos információ közepette is rugalmasan tudjon döntésekhez hozzájárulni.