Kis-Tóth Ágnes

mestertanár

Doktorjelölt (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest)

Biográfia:

BEMUTATKOZÁS

Engem először a matematika varázsolt el, ezért érettségi után az ELTE Matematikus szakára jelentkeztem. Tanulmányaim során a differenciál geometria és a funkcionál analízis iránt érdeklődtem, és topologikus vektorterek feletti lineáris operátorokról írtam a diplomamunkámat. A fizika irányába 2010-ben fordultam, ekkor kezdtem el a tanulmányaimat az ELTE Fizika BSc szakán. Az alapképzés során az Anyagtudományi tanszék egyik kutatásába kapcsolódtam be Révész Ádám vezetése mellett. A kutatásom témája hidrogéntárolás volt magnézium alapú amorf ötvözetekben.

Később az ELTE Fizikus MSc szakára iratkoztam be, és az asztrofizika valamint a részecskefizika szakirányok felé vettem az irányt. Az Atomfizika tanszék asztrofizikai kutatócsoportjának munkájába kapcsolódtam be Frei Zsolt és Haiman Zoltán iránymutatása mellett. Kutatási témám a galaxisok és kvazárok körüli, úgynevezett kozmológiai ionizált buborékok kialakulásának, szerkezetének és spektrumának vizsgálata. Jelenleg is ezen a témán dolgozom.

2020 októberétől mestertanári pozícióba kerültem az Fizikai Intézet munkatársaként. A kutatás mellett a célom a fizika oktatás módszertanának fejlesztése, részvétel a fizika tanár képzés képzésben, valamint tudománykommunikációs feladataim is vannak.

KUTATÁS

Jelenleg a kutatásom kozmológiai ionizált buborékok modellezéséről szól. A kvazárok, mint intenzív energiaforrások, képesek ionizálni maguk körül a galaxisközi anyagot és hatalmas, néhány millió fényév méretű ionizált buborékokat létrehozni maguk körül. Az általam alkotott modell, melynek alapját a forró csillagok által ionizált H II régiókról meglévő ismereteink adják, leírja ezen ionizált régiók kialakulását, szerkezetét, növekedését és spektrumát a korai és táguló Friedmann-Robertson-Walker univerzumban. Ezek a kozmológiai méretű nebulák, a csillagok és galaxisok által ionizált H II régiókkal együtt, szintén hozzájárultak az úgynevezett Reionizáció korszakának lezajlásához 13 milliárd évvel ezelőtt, ami a világegyetem fejlődésének egy alapvető mégis alig feltérképezett időszaka.

A James Webb Space Telescope elindítása után várhatóan képesek leszünk megfigyelni ezeket az ionizált buborékokat a nagyon távoli univerzumban, a Reionizáció előtti időkből. A munkám célja, hogy előrejelzés adjon a nebulák várható méretére és spektrumára, valamint módszert arra, hogy valóban megtaláljuk őket a jövőben. Éppen ezért a cél számomra az, hogy a kutatásomat az obszervációs asztrofizika irányában folytassam majd, és a JWST felbocsátása után részem legyen az ilyen ionizált buborékok tényleges megfigyelésében. Hiszen ezen távoli nebulák feltérképezésével végre pontosabb képet kaphatunk majd a Reionizáció korszakáról és az univerzum ionizációs történelméről.

TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ

Nagyon fontos, hogy a mai világban a tudományokat érthetően, figyelemfelkeltően, sőt akár szórakoztatóan kommunikálják a kutatók. Egyrészt azért, hogy a tudományos eredmények, hiteles információk eljuthassanak széles közönséghez. Másrészt azért, hogy a fiatalok érdeklődésének felkeltésével a jövőben is biztosítsuk az utánpótlást a tanári és kutatói pályákon. Az elmúlt években több tudománykommunikációs esemény szervezésében és lebonyolításában segítettem itt az ELTE-n, mint például a “Kutatók éjszakája az ELTE fizikusaival”, “A fizika mindenkié” vagy az “Atomoktól a csillagokig”. Emellett nemzetközi projektekben is megtalálható vagyok, mint például az “Astronomy on Tap” vagy a “Famelab” tudománykommunikációs verseny.

CÉLKITŰZÉS

A tudományok, a matematika és a fizika, valamint ezek tanítása és kommunikációja a világ felé a szívügyemmé vált az elmúlt évek során. Most a 21. században nagyon gyorsan formálódik a minket körülvevő világ. Napról napra változik a technológiánk, változnak az egyéni és társadalmi problémák, és ezzel együtt az elvárások és a lehetőségek is. Ennek következtében a diákok igényei is átalakulnak. Ez pedig kihívás elé állítja az iskolákat is az első osztálytól egészen a doktori képzésig. Ha fel akarjuk kelteni a tanulók kíváncsiságát a fizika iránt és fenntartani a lelkesedésüket, akkor a tanításnak magának is változnia kell.

Tudományos adatbázisok profiloldalai:

• Publikációs lista: MTMT2
• Publikációs lista: ORCID
• Publikációs lista: ResearcherID
• Publikációs lista: Scopus
• Publikációs lista: Google Scholar
• Személyi adatlap a doktori.hu oldalon.

Az utolsó 5 év válogatott közleményei:

1. Á. Révész, Á. Kis-Tóth, L.K. Varga, J.L. Lábár, T. Spassov: High glass forming ability correlated with microstructure and hydrogen storage properties of a MgCuAgY glass, Int. J. Hydrogen Energy 39 (2014) 9230-9240
2. Á. Révész, Á. Kis-Tóth, P. Szommer, T. Spassov: Hydrogen storage, microstructure and mechanical properties of strained Mg65Ni20Cu5Y10 metallic glass, Materials Science Forum 729 (2013) 74-79
3. Á. Révész, Á. Kis-Tóth, L.K. Varga, E. Schafler, I. Bakonyi, T. Spassov: Hydrogen storage of melt-spun amorphous Mg65Ni20Cu5Y10 alloy deformed by high-pressure torsion, Int. J. Hydrogen Energy 37 (2012) 5769-5776